16126. lajstromszámú szabadalom • Kazán petróleum lepárlására
Megjelent 18i)í). évi október lió 25-én. MAGY. ggj KIR. SZABADALMI jgRl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16126. szára, XI't>. OSZTÁLY. f A rregnoMga*niw —a i i mmm i i n i1 i"• 1 —•— — HHSKHraíSEraBWEKBi Kazán petróleum lepárlására. PORGES FÜLÖP GÉPGYÁROS ÉS RÓNA SÁNDOR MÉRNÖK BBÜNN/M KÖNIGSFELDBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 április hó 8-ika. A petróleumiparban használt lepárlókazánok szerkesztésénél régóta arra törekedtek, hogy a kazán tartalmának lehetőleg nagy részét lehessen lepárolni, tehát hogy a hátra maradt anyag mennyisége minimális legyen, annélkül, hogy a kazánfalak folyadékhiány következtében izzásba jönnének. Eme czél elérésére ovális keresztmetszetű hengereket alkalmaztak, melyek nagy tengelye függélyes és melyek legalsó részén csak egy lángcső nyúlt végig, de eme szerkezeteknek közös hátrányuk az, hogy 1. a fűtőfölület az űrtartalomhoz viszonyítva igen kiesi, hogy 2. a kazán alsó része a tisztításnál csak nehezen közelíthető meg, hogy 3. az ovális keresztmetszetű hengerek előállítása nagy nehézségekbe ütközik és végül, hogy 4. az ovális hengerek a külső vagy belső nyomásnak igen rosszul állanak ellent. Az l. és 2. ábrán lepárlókazán egy (A) körhengerből áll, melyet két végén egy-egy fenék zár el és melyen bárom (esetleg, mint azt pontozva jeleztük, több) (al a2 a3) lángcső nyúlik át, mely lángcsövek akként vannak elhelyezve, hogy a középső lehetőleg mélyen, a két oldalsó magasabban feküdjék. Eme csövek mindegyikének egy-egy külön (fl f2 fB) tüzelése van, úgy hogy a füstgázok az illető lángcsövön áthaladva falazott füstcsatornákba jutnak és a kazán alsó részét melegítik. A lepárlás oly módon megy végbe, hogy a kazánban lévő nyers petróleum szintje a (Sl) vonaltól fokozatosan síilyed, míg (S2)-nél az oldalsó (al a2) csövek fölső alkotóival közel egybe nem esik. Ekkor az oldalt lévő (fl f3) tüzelésekben a tüzelést beszüntetjük, minthogy 1. az a nagy fűtőfölülete, mely eddig a lepárláshoz szükséges volt, a kis folyadék mennyiség lepárlására fölösleges és 2. ellenkező esetben az (al a2) csövek, minthogy a folyadék szintje fokozatosan sülyed és a csövek folyadékkal födve nincsenek, izzásba jönnének. Az alsó (a2) lángcső segélyével a lepárlást addig folytatjuk, míg a folyadékszínt az (S3) vonalig, mely az (a2) cső fölső alkotójánál fekszik, le nem sülyed, ekkor az (al a3) csövek igen jó szolgálatot tesznek az által, hogy a folyadékmennyiséget eddig el nem ért minimumra szorítják. Annak következtében, hogy kezdetben három lángcsövet és három tüzelést, később pedig egy tüzelést lehet használni, azt a
