16120. lajstromszámú szabadalom • Bűzelzáró csatornaszem vízvezetékek, csatornák, árnyékszékek stb. számára

Megjelent 1899. évi október hó 24-én. MAGY. tiÉű KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16120. szám. XXI/b. OSZTÁLY. Büzelzáró csatornaszem vízvezetékek, csatornák, árnyékszékek stb. számára. HARSÁNYI JENŐ OKI, VEGYÉSZ ÉS PALOTAI ÖDÖN IGAZGATÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 julius hó 16 ika. Elsőbbsége 1898 április 29-től kezdődik. Az eddigi csatornaszemeknek azon hibájuk volt, liogy ha bárminő okból a lefolyási csőben szívás lépett föl, pl. ha alsóbb emeleten vízlefolyás történt, úgy az elzárásra szolgáló vizet is leszítta, miáltal a csatornából fölszálló bűzös gázoknak szabad útjok volt. Ennek megakadályozására szolgál jelen találmány, mely lehetetlenné teszi, hogy az elzárásra szükséges vízmennyiség lefolyjék. Egy másik előiiyT

e ezen szerkezetnek, hogy oly helyeken, hol vízvezeték nincsen, vagy takarékossági szempontból az öblítésre szolgáló vízmennyiséget megszorítjuk, a csatornaszembe kevés olajat öntünk, mely az elzáró folyadék fölületén úszva, nem csak annak esetleges bűzét tartja vissza, hanem a folyadék bomlását és párolgását is hátráltatja. Az olajnak az alkalmazhatósága csak az által válik lehetségessé, hogy ezen új szerkezetű csatornaszemben lévő víz fö. lületéről szívás vagy öblítés által az olaj soha el nem távozhatik. Egyszerű szerkezete, könnyű tisztíthatósága szintén előnyként említhetők föl. A mellékelt rajzon három szerkezet van vázolva, az 1., 3. és 5. ábrák a metszeteket, a 2., 4-. és (i. ábrák a megfelelő fölülnézeteket tüntetik föl. Lényegesen két közlekedő edényből (a) és (b) állanak, melyek egy harmadik (c) közvetítő térrel vannak kapcsolatban. Ezen terek konczentrikusan vannak elhelyezve. Az 1. és 3. ábrán vázolt szerkezetek csak abban különböznek egymástól, hogy a (c) és (b) teret elválasztó fal az előbbinél a (g) födőhöz, az utóbbinál a fenéklaphoz van erősítve vagy csak beállítva, úgy hogy tisztításkor kivehető legyen. (A befűzések a leírásban egyszerre az összes ábrákra vonatkoznak.) Az 5. és 6. ábra ugyanezen szerkezetet mutatja be utczai vagy udvari csatornákra alkalmassá téve. A folyadék fölszíne rendesen (n n) magasságban van. A (b) és (c) terek között a folyadékszín fölött (d) rések folytonos lógközlekedést tartanak fön, míg a (c) tér és (a) tér között csak olyankor közlekedhetik a levegő (e) résen át, a mikor a közlekedő edényben nivókülönbség jön létre (1. 1. ábra). Amint a nivókülönbség megszűnt, úgy az (u n)-ig emelkedő folyadék az (a) és (c) tereknek (e) nyíláson át való közlekedését elzárja. A szerkezetnek működése a következő