16098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi rostok pörkölésére és gummimentesítésére
mentesíteni, melyet előzetesen már a mezőn pörköltünk, 1 m3 vízre 5 kg. szénsavas nátron elégséges. Ha emez anyagok tulajdonképeni pörkölését akarjuk végezni, több szénsavas nátront kell használni vagy az áztatást többször kell ismételni. .1 g mnmi mentesítés. Az anyagot kézzel, vagy még czélszerűbben két mechanizmus útján hajtott henger segélyével (melyek a folyadék egy részét ki is nyomják) egy második tartályba viszsziik, hol a gummimentesítést vagy bikarbonát, vagy gázalakban levő szénsav segélyével végezzük. Az első esetben egy oly oldatot készítünk, melynek 1 m3 vízben mintegy 1 kg. nátriumbikarbonát van oldva, a rostkötegeket ebben az oldatban legalább két óráig forraljuk. A második esetben (szénsav közvetlen fölhasználásánál) egy vízszintes hengeralakú tartályt használunk, melyben egy kívülről mozgatott lapátszerkezett van. Minthogy ez a. henger lehetőleg légmentesen van elzárva, csak a benne le\ő vizet kell forralni és hengerbe gázalakú, tetszőleges módon előállított szénsavat bevezetni. Minthogy a rostok állandó mozgásban vaanak, azok minden része egymás után jut a folyadékban lévő gázalakú szénsavval és a szénsavkörrel érintkezésbe, mely a folyadék szintje fölött keletkezik, úgy hogy a gummiszerü anyagok feloldódhatnak. A gyakorlatban ugyanazt a készüléket vagy tartályt úgy az áztatásra, mint a gummimentesítésére is használni lehet. A mosás. Fontos, hogy a rostokat ezután kellő módon kimossuk és hogy különösen czelluloze előállításánál az azokban levő nátriumot lehetőleg tökéletesen eltávolítsuk. Ebből a czélból a gummimentesített rostokat egy mosókészűléken vezetjük sít, mely a csatolt rajzon van ábrázolva. Ez a készülék lényegében egy derékszögű négyszög alakú (a) teknőből áll, melyben keresztirányban több (b bl) hengerpár van (fölváltva a fenéken és a teknő fölső éle közelében) elhelyezve, mely hengerpárok két mozgó, végtelen (c) és (d) szalag vezetésére szolgálnak. Ezek a szalagok a rostokat zeg-zug vonalas pályán mozgatják a kádban lévő folyadékban. A különböző hengerpárok alsó (b) hengerei szabadon foroghatnak a fix csapágyaikban ; a fölső hengerek oly csapágyakba vannak ágyazva, melyek a kád falain megerősített függélyes (e) vezetékekben eltolódhatnak és melyeket az (f) rúgók nyomnak lefelé, úgy hogy a (b bl) hengerek megfelelő erővel szoruljanak egymásra. Az alsó (c) szalag a teknőt elhagyva, két egymás előtt fekvó (g gl) henger fölött halad el. oly módon, hogy a (c) szalagfölső része bizonyos tekintetben adagoló asztalt képezzen, a teknő másik végén a (cj szalag egy (h) henger fölött mozog, melyet egy tetszőleges mótor forgat a nyíl értelmében. A második (d) szalag a henger fölött megy el, mely a (g) henger fölött fekszik és a (h) henger fölött levő (hl) hengerre fut, A (g2) henger és a (hl) henger tengelyei olycsapágyakba vannak ágyazva, melyeket a függélyes (i il) sínekben vezetve, a (j jl) szabályozó csavarok segélyével lehet beállítani. A teknőben levő vizet egy áttört, alkalmas gőzfejlesztővel kapcsolt és (kl) gőzszeleppel ellátott (k) eső segélyével lehet fölmelegíteni. A teknőt a fenekén levő (m) kiürítő csap segélyével lehet kiüríteni. A 2. és 3. ábrán a (b bt) hengerek alakjának és a szállítószalag elrendezésének részletrajza látható. Ha a mosókészűlék működik, az adagoló asztalra rakott rostokat a (c) szalag magával viszi, a rostok a szalagon a súrlódás által mozgatott (d) szalag által rögzíttetnek, ily módon a teknő egész hosszán végig vitetnek és két rovátkolt (d dl) henger között átvezetve, kinyomatnak, mi a mosást sietteti. A készüléket elhagyó rostok egy lejtős (n) asztalra esnek. A mosást kétszer vagy háromszor forró vízzel végezzük.
