16091. lajstromszámú szabadalom • Világító vakuumcsövek javított rendszere és azok alkalmazására való készülék

— 7 — a (28') megszakító kereket és a (37') armatúrát és a (91) fejhez vannak erősítve a (22) kefék pl. a (94) porczellán tömbökre fölfüggesztett tartók segélyével. A keret és tartozékai a (15') térbe vannak behelyezve és helyükön rögzítve az által, hogy be vannak szorítva a tér falaiba nyomott és a fejlemezek oldalaiba illeszkedő nyúlványok közé. A (22) kefék úgy vannak szerkesztve és úgy működnek, a hogy hivatkozással a 3. ábrára leírtuk, azonban a keféket a kerekeikhez szorító (21') mágnesek egysarkú tipus szerint vannak készítve és pólusaik beállíthatók, valamint maguk a mágnesek, melyek a maguk részéről állíthatván a (95) lemezre erősíthetők. Ilyen módon a kefék igénybevétele változtatható. Ezen beállítás oly módon eszközölhető, hogy egy ellenállási szelenczét helyezünk el a (21') mágnesek áramkörében (1. 111, 40. ábra). Az indukcziós áramkör bármely forrásból vehető (1. 96) és a megszakítóhoz és a (16) lámpákhoz vezet, mint föl van tűntetve. A megszakítókerék forgása az imént leírt szerkezetnél a (97) Gramme-féle gyűrű segélyével létesül, mely (89) alapon a (37) belső armatúra síkjában van elhelyezve. Az áram a nevezett gyűrű tekercseihez egymás után (30. ábra) egy alkalmas forrásból a (98) kommutátoron át vezettetik, a (99) vezetéktől (100) keféken át, melyek az armatúra körül a (101) mótor által forgattatnak. (102) fémlemez van elhelyezve a Grammeféle gyűrű fölső részén, mely az utóbbinak bármely zavaró befolyását a (21') mágnesektől távol tartja, továbbá (103)-ban egy vaskorong van elhelyezve a pontozott vonalak értelmében a (15') térben, hogy fölvegye a szóró erővonalakat, melyek különben a megszakító kerék és a kefék vasrészeit befolyásolnák. A 32. ábra a Gramme-féle gyűrű egy helyettesítőjét tűnteti föl. A 33. ábra egy üreges kommutátor a benne forgó kefékkel. Ez a legjobb alak a legnagyobb gyorsaságok számára. A 34. ábra mutatja, miképen forgatható a (98') kommutátor és a kefék hogyan állíthatók meg. A 35. és 36. ábra mutatja a megszakító kerék legczélszerűbb szerkezetét. Ez áll egy fémhengerből, mely perifériáján hosszirányban hornyolva van és ezen hornyok porezellánnal vannak kitöltve. Ez úgy vihető keresztül, hogy porczellánból, vagy más üvegszerű anyagból álló csiszolt (104) darabokat szorítunk ezen hornyokba, melyek helyükben megtartatnak, pl. a henger végeire srófolt (105) korongok által. Ezen porczellándarabokkal ellátott henger le van csiszolva, hogy sima fölülete legyen. Vagy pedig a porczellán még elasztikus állapotban helyezhető bele vagy folyékony állapotban illeszthető a fémbe. A 37. ábra hasonló módon megszakított sík fémfölűletet mutat. A 38. és 40. ábrák oly megszakító szerkezetét mutatja, melyben a (106) mágnesek forgathatók, hogy a (37) armatúra forgását hozzák létre. E végből (107) forgó állványra vannak szerelve, melynek talapzatán vannak a (108) gyűrűk a mágnesek számára való áram befogadására. Az állvány bármely alkalmas módon forgatható, mint pl. (109) korongra helyezett hajtószíj segítségével. A (15') tér fix helyzetben lehet megtartva, a mint metszetben a (110) szorító jelzi • Ezen ábrában valamint a következő há rom ábrában a (28') árammegszakító kerék rovátkás kerék. Ilyent is alkalmazhatunk, azonban a porczellánbetétekkel ellátott kerék előnyösebb, mivel mindenképen jobb eredményt ad. A megszakító kerék forgatásának egy másik módja állhat az állandóan gerjesztett (112) mágnesből (1. 41. ábra) ós egy válta kozva vagy megszakítva gerjesztett (113) mágnesből, mely mágnesek oly szög alatt vannak egymáshoz viszonyítva elhelyezve, hogy a (28') megszakító kerékkel ellátott tengelyre szerelt armatúrát forgatják. A (113) mágnes (1. 41. ábra) az indukcziós áramkörben van. mely esetben szintén a (39) tekerccsel együtt odaműködik, hogy az önindukcziót a megszakító ellenkező oldalain kiegyenlítse. Mindazonáltal a (113)