16088. lajstromszámú szabadalom • Tápkivonat és eljárás, valamint készülék annak előállítására
Megjelent 1899. évi október hó 20-án. MAGY. gj KIH. SZABADALMI jp M HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16088. szám. IV/©- OSZTÁLY. Tápkivonat és eljárás, valamint készülék annak előállítására. KRESSEL KÁROLY LAJOS EDE VEGYÉSZ ÉS JONES TAMÁS VILMOS GYÁROS LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 január hó 5-ike. A jelen találmány tárgyát jelentékeny tápláló értékkel biró tápkivonat, valamint az annak előállítására szolgáló eljárás és készülék képezi. Ezen eljárás foganatosítása czéljából közönséges, pl. a sérfőzésnél nyert czefrét tiszta vízben, vagyis minden vegyhatású anyag hozzáadagolása nélkül addig mosunk, míg keserű ízét eltávolítottuk. Természetesen nemcsak a serfőzésnél nyert, hanem minden más czefrét is alkalmazhatunk: szeszfőzési czefre alkalmazásánál annak mosása fölösleges. A jelen találmány az élesztősejtek protoplasmájában tartalmazó proteinanyag hydratizálását és peptonok képzését czélozza, a mit az által érünk el, hogy a czefrét vegybontó anyagok vagy túlhevített gőz behatásának vetjük alá. Vegybontó anyagok alkalmazásánál a következőképen járunk el: A mosási műveletre használt vizet leszűrjük és a megmosott czefréhez (suly szerint | mért) 2l /2 °/o konyhasót (Na Cl) adagolunk. Ezen elegyet legföljebb 60—65° C.-nyi hőmérséklet vetjük alá három órát meg nem haladó időtartamon át. Kísérletek bebizonyi- ; tották, hogy ezen hőmérséklet elegendő az élesztősejtek elpusztítására, de még sem akkora, hogy azon proteinanyagokat koagulálná, melyek más alkatrészekkel egyetemben az előállítandó tápkivonatnak húspótló anyagát képezik és melyek nélkül annak tápértéke általában nem volna kielégítő. Ha a hőmérséklet, melynek a czefrét alávetjük, jelentékenyen fölülmúlná a65 0 C.-t, a proteinanyagok legnagyobb része koaguláltatnék. mi által azok hydratizáltatása igen megnehezíttetnék. Előnyös ezenhevítési műveletet vakuumban foganatosítani, mi által a hőmérséklet pontosan szabályozható. A körülbelül három óráig tartó hőbehatás végén azt találjuk, hogy a vakuumkészűlék vagy egyéb hevítő edény tartalma pásztás állományúvá lett. Ezen anyagot aztán vízzel higítva, körülbelül 40—45° C.-ra lehűtjük és ezen lehűtött elegy 1000 részéhez 1 résznyi bontó szert vagy reagenst adagolunk. Ez által az élesztősejtek tartalma mesterséges módon digesztáltatik vagy peptonizáltatik, a mennyiben a koagulálható és oldhatlan proteinanyagok (albumin, globulin | stb.), melyek gastrikus és pancreatikus ned-I vekben oldhatók, ez által hydratizáltatnak | és peptonokká átalakíttatnak.
