16076. lajstromszámú szabadalom • Küldő szerkezet drótnélküli szikratávírás számára

Megjelent 1H9Ö. évi október lió 19-én. MAGY. ggj KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16076. szám. vil/j. OSZTÁLY. Küldő szerkezet drótnélküli szikratávirás számára. DK

BRAUN NÁNDOR TANÁR STR ASSBUR G BAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 január hó 10-ike. A villamos rezgéseknek három csoportját külömböztetjiik meg; az első csoportba tartoznak mindazon rezgések, melyeket mágneseknek és csévéknek egymáshoz való mechanikus mozgatásából létesítünk; ezeket gépek segélyével állíthatjuk elő és periódusszámukat a gépnek mechanikus viszonyai korlátozzák. A második csoport az, melynél a rezgések számát leydeni palaczkok és indukcziócsévék segélyével határozzuk meg. A második csoportnak rezgési száma tetemesen nagyobb, még pedig oly mértékben, hogy gyakorlatilag rendkívül nehéz a rezgések számát annyira csökkenteni, hogy ez az első csoportnak rezgési számát megközelítse. A harmadik csoport főleg Hertz közleményei által lett ismeretessé. A kapaczitást ennél többé nem leydeni palaczkok, hanem «egyszerű testek® segélyével idézzük elő és az önindukczió ezen csoportnál nem csévéktől ered, hanem testvezetékből. A drótnélküli távirásra mindeddig csupán az utolsó csoportot alkalmazták, a mikor is különösen arra törekedtek, hogy a Rigliiféle küldő fölhasználásával a rezgések számát lehetőleg szaporítsák; rövid hullámok alkalmazásával elősegítjük az egyenes vo- | nalban való terjedést, mivel a térben való elosztást is kikerüljük. A Hertz féle elektromágneses hullámokkal való távirásnak lénj^eges föltétele lett azóta, hogy a küldő és az elfogadó drót. hogy úgy mondjuk, egész kiterjedésükben szakadatlanul lássák egymást. Az arczvonalba kerülő hajóvitorlák, füst fák házak stb. gyöngítik a hatást vagy egészen be is szüntetik azt. A jelen találmány tárgya, mely ezen hátrányoknak teljes vagy részleges kiküszöbölését czélozza, a következő megfontoláson alapszik. Ha sikerül a lehetőleg kicsiny villamos hullámok helyett, melyekre eddig törekedtünk, jeladásra kisebb rezgési számmal bírókat fölhasználni, akkor ezek mérsékeltebb vastagságú vezetőkön is keresztül mennének. Az útjokba eső akadályok azonkívül, akusztikai analógia alapján következtetve, nem vetnének oly élesen határolt árnyékot, másrészt azonban nem szabad a frequencziát túlságosan csökkenteni. A lassúbb rezgések azonkívül még azon előnyt is nyújtják, hogy úgy energiájukat, mint a potencziálamplitudjukat is könnyebben fokozhatjuk. A Hertz-féle rezgésekre a szikra <tactiv»-vá tételére bizonyos szikrahosszt nem szabad túllépnünk. Ebben nyilván a ható pontencziálnak korlátozása rejlik,