16057. lajstromszámú szabadalom • Borda moirée-szövetek előállítására

16057. szám XIV/b. OSZTÁLY. Borda moirée-szövetek előállítására. A. KUHNT ÉS R. DEISSLER CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 május hó 1-je. Megjelent 185)9. évi október bó 30-án. MAGY SZABADALMI KIR ill V ATA L SZABADALMI LEI RAS A találmányunk tárgya egy borda moirészövetek előállítására, melynek függélyes irányú kiemelkedései és mélyedései vannak. A bordát alkotó pálezák egymással párhuza•mosan vannak elhelyezve, oly módon, hogy az azokon lévő kiemelkedések és mélyedések szabályosan feküdjenek, tehát a borda raliefszerú fölületét képezzék. Ha a jelzett bordát szövés közijén szabályosan emeljük és sülyesztjük, azonkívül pedig akként mozgatjuk, hogy a bevetett vetiiléket a kész szövethez szorítsa, a vetülék fonalak a borda kiemelkedésének és mélyedésének megfelelően akként helyezkednek el, hogy appretálás után a moirée szerű árnyalás előre meghatározott minta szerint létesüljön. A csatolt rajzokon: az 1. ábra a reliefszerű kiemelkedésekkel bíró borda elölnézete, a 2. ábra oldalnézete, a 3., 4. és 5. ábra az 1. ábra (M — N 0 P) és (Q — R) vonala szerint vett metszete, a 6., 7. és 8. ábra a borda további kiviteli módozatainak elölnézete. a öa, 7a és 8a ábra a vetülékfonál helyzetét és hosszát ábrázolja, ha azt a három utolsó ábrán jelzett borda segélyével hozzuk a kellő helyzetbe. Az összes ábrákon (A) a bordát, (B) az egyes pálczákat ábrázolja, melyek alakja a legvilágosabban a 3 .4. és 5. ábrából tűnik ki. Eddig is ismeretesek voltak moirée-szövetek előállítására szolgáló berendezések, melyeknél oly bordák alkalmaztattak, amelyek pálczái részben párhuzamosak voltak, részben pedig egymást elkerülték, eme pálezák akként voltak alkalmazva, hogy végeik a borda keretén egy hullámvonal mentén erősíttettek meg. Ha a borda a vetiilékbe ütközik, azok a pálezák, melyek legmesszebb állanak ki, a vetiiléket. a legerősebben, a többiek kevésbbé szorították a kész árúra. Ennek a berendezésnek azonban az a hátránya, hogy a vetülék hullámvonalas alakja a borda emelésénél és sülyesztésénél fokozatosan elvész, tehát hogy a vetülék nem szoríttatik egyenletesen a szövetre és hogy csak oly moirée állíttattik elő. melynek alapelemei rayé-szerűek. A föntebb jelzett hátrányok a szóban lévő eljárásnál teljesen elkerültetnek. Bár a moirée-hatások, melyek teljesen tetszőleges módon alkalmazott kiemelkedések és mélyedések segélyével létesíthetők, igen szépek és ily módon tetszőleges árnyalatok állíthatók elő, mégis azt tapasztaltuk, hogy az árú egyenletessége miatt szükséges és czélszerű, ha az egymást követő vetülékek