16041. lajstromszámú szabadalom • Szűrő és eljárás annak előállítására
3 -keletkezését megakadályozzuk; ezen esetben a sósav jelenlétében a folyamat akként megy végbe, hogy a sósavnak siliciumfluonnagnéziumra való behatása által előbb siliciumfluorhydrogén-sav és chlórmagnézium képződik, mire aztán a hevítésnél a eblórmagnézium, mivel a silicium-fluorhydrogén-sav siliciumfluoridra és fiuorhydrogénsavra bomlik, ez utóbbi által ínagnéziumfiuoridot és sósavat képezve fölbontatik : 1. Mg Si Flu + 2HC1 = Mg Cl2 + H2 Si FI,. 2. H3 SÍ Hl„ = 2H FI + Si FI,. 3. Mg Cl2 -j- 2H FI Mg Fl2 + 2 H Cl. Előnyös a siliciumfluorfém oldatához valamely földalkáli-ehloridot pl. chlórkálcziumot,chlórstroncziumot stb.hozzáadagolni, amikor is az oldószer elpárologtatása és a maradéknak ezután következő, krbl.. 400° C-ig folytatott, hevítése után fluorsilieium és sósav kiválásával egy szintén oldhatlan és a magnéziumfluoridot kötőképességében fölülmúló vegyület képződik, mely főleg az illető földalkálifémnek fluorsójából áll. Az ezen maradékban tartalmazott oldható anyagokat (chlórmagnézium), melyek részben a fölös földalkálichloridból származnak, a szűrő anyagnak utólagos kilúgozása által távolítjuk el. Az előzőkben leirt folyamatot a következő egyenletekkel fejezhetjük ki : 1. Mg Si F!G +Ca Cl2 -j- 2 H Cl-Mg CI2 +Ca Cl2 + Ha SiFJ„. . 2. H2 Si Fl0 = Si FI, + 2 H FI. 3. Mg Cl2 —j— Ca CI2 + 4 H FI = Mg Fl2 -f- Ca Fl2 + 4 H Cl. Megjegyzendő, hogy a szűrő anyagnak a szövettel való tartósan szilárd összeköttetése csak akkor sikerül, ha a kötőanyag gyanánt szolgáló fiuormagnéziumnak stb. a jelen találmány szerinti előállítási módját betartjuk, vagyis ha azt a megfelelő vegyületek hevítése által közvetlenül a szöveten állítjuk elő, míg ha a kész fluormagnéziumot közvetlenül visszük rá a szövetre, a szűrő anyagnak a szövettel való összekötése nem lesz tartós. A találmány tárgyát képező szűrőnek előállítása czéljábóJ egy kifolyató csappal ellátott, fából vagy fémből készített tetszőleges ismert elrendezésű vázat alkalmazunk, mely egyes elemek számára legelőnyösebb hexagonális vagy hengeres alakú, több egymással összekötött elem számára hasáb-, parallelepipedon- vagy koczkaalakú lehet és mely vázat minden oldalról azbesztszövettel vesszük körül, mely utóbbit vékony rétegben a következő masszával kenjük be. Az előzőkben említett oldhatlan, tűzálló, likacsos anyagok közül egyet vagy többet pl. azbe;<ztport, Paulke-féle fehérítő földet, spodiumot, vagy ily anyagok tetszőleges keveréket silicium-fluormagnéziumnak és chlórkalcziumnak krbl. 30—50° Bé sűrűségű sósavas oldatával egyenletes péppé keverjük össze, melyet az azbesztszövetre kenünk. Az akként bekent szövetet a levegőn megszárítjuk és ezután az egész vázat egy 200-500° C-ig hevített kemenczében 1—2 órán át hevítjük. A kemenczéből kivett vázat kihűlés után addig mossuk, míg a mosó vízben a szűrőn oldható alakban tapadó anyagoknak (pl. chlórkalcziumnak) többé nyoma nincs. Ezután a szűrő elemet egy vaslemezekből vagy egyéb alkalmas anyagból készített tartályba illesztjük és ennek kifolyató csövet. a szűrő elemnek kifolyató csövével tömítően összekötjük. Nagyméretű szűrők előállításánál egy vasból vagy czementből készített tartályba több elemet helyezünk, melyeknek kifolyató csöveit a tartálynak egy közös kifolyató csövével kötik össze. A szűrés már a szennyes és szűrt víz szintkülönbsége következtében is elég hatásosan megy végbe. A szűrési sebességet azonban a kifolyató cső meghosszabbítása, nyomás alkalmazása ill. a szennyes vizet tartalmazó tartálynak egy magasabb pontban való fölállítása által még fokozhatjuk, a mikor is a szűrő tartályt minden oldalról teljesen el kell zárnunk és azt megfelelően erős fémből kell készítenünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szűrő, jellemezve azáltal, hogy annak hatásos szűrő anyaga egy szövetből
