16040. lajstromszámú szabadalom • Szabályozható rázó szerkezet
Megjelent 189Í). évi október hó 18-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATA L SZABADALMI LEIRAS 16040. szám. X/i. OSZTÁLY. Szabályozható rázó szerkezet. DR HEBZ MIKSA TANÁB BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 május hó 15-ike. Jelen találmány tárgyát rázó szerkezet képezi, mely egy forgási tengely körül egyenlőtlenül elosztott, keringő tömegeknek röpereje által rázó mozgást idéz elő, melyet a tömegek elosztásának módosítása által szabályozhatunk. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező szerkezet néhány íoganatosítási alakban van bemutatva. Az 1. ábra egy lengésbe hozandó állványon elrendezett rázó szerkezetet láttat, mely keringő golyókkal vagy egyéb testekkel van ellátva. A 2. és 3. ábrák fölfüggesztett rázó szerkezetet láttatnak, melynek keringő tömegeit exczenterek képezik. A 4. ós 5. ábrák oldalnézetben, illetőleg függélyes harántmetszetben ugyanily rázó szerkezetet tüntetnek föl, mely lengésbe hozandó rudakra van szerelve. Amint az 1. ábrában látható, az (a) állványnak (b) forgási tengelyén a kétkarú (c) rúd van elrendezve, mely két végén a (d) és (e) golyókat vagy más alakú testeket hord, melyek közül az egyik pl. a (d) golyó a (c) rúddal szilárdan van összekötve, míg a másik (e) golyó a (c) rúdon eltolható és az (f) csavarral rögzíthető. Ha a két golyó a szíjjal forgatott (b) tengelytől egyenlő távolságban van, akkor a golyók által fejlesztett röperők egymást megsemmisítik és az (a) állvány nyugalomban marad. Ha azonban az egyik, pl. az (a) golyót a (c) rúdon a (b) tengely fölé toljuk, akkor a (d) golyónak nagyobb röpereje az (a) állványt lengésbe fogja hozni, mely mozgást a (g) rúd a rázandó szerkezettel (pl. rostával) közli. Az ekként elérhető rázó mozgás foka a beállítható (e) golyónak a (b) tengelytől való távolságától függ. A 2. ábrában föltüntetett elrendezésnél a (b) forgási tengely az (a) karokon függ és a rázó mozgást előidéző tömegek két (h) és (k) exczenter gyanánt vannak foganatosítva, melyek közül a belső (h) exczenter a (b) tengellyel szilárdan van összekötve, míg a külső beállítható (k) exczentert a belső exczenternek egy furatába járó (f) csavarral rögzíthetjük. A 2. ábrában föltüntetett állásnál a kiilső exczenternek középpontja a (b) forgási tengellyel esik össze, a miért is ezen esetben az egyenletes tömegelosztás folytán nem következik be rázó mozgás. Ha azonban a külső (k) exczentert a belsőhöz képest elforgatjuk (3. ábra), akkor az (a) sín az egyenlőtlen tömegelosztás következtében rázó mozgásba jön.
