16014. lajstromszámú szabadalom • Galván elem

Megjelent 1899. évi október lió 14-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16014. szám. VII/g- OSZTÁ LY Galván-elem. REFORM ELEMENT ELEKTRICITÁTS G. M. B. H. CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 április hó 11-ike. Jelen találmány tárgyát új galván elem képezi, melynek lényege a szénelektróda sajiítos alakításában rejlik és pedig az által, hogy a szén-horgany elem szénhengerének a folyadékban álló része föl van hasítva, egyrészt az elem hatásfoka, nagyobb hely igénybevétele nélkül jelentékenyen növeltetik, másrészt a sarkok kölcsönös helyzete biztosíttatik. Mellékelt rajzban van a találmány tárgya bemutatva és pedig: 1. ábrában hosszmetszetben, 2. ábrában keresztmetszetben, 3. ábrában alaprajzban. Az (a) üvegedénybe van a (b) horganyhenger behelyezve, mely a (c) szénelektródokat körülveszi. Ezen elektródok sajátsága az, hogy a folyadékba nyúló részük sugárirányú hasítékkal van ellátva- Anélkül, hogy ezen elektród összetartásában veszítene, az elem hatásfoka jelentékenyen nagyobbodik a fölület nagyobbodása következtében. A szénelektród szárai között lévő hasíték következtében egyszersmind a horgany elektród működő föliilete is nagyobbodik. Mint a 2. ábrából látszik, a (b) henger nem képez zárt fölűletű köpenyt, hanem egyik végén behajlítva, a hasítékon keresztül menve, kengyel gyanánt a hengerköpeny belső föliiletéig ér. Ezen bemutatott elrendezés másik előnye az, hogy az elektródok egymástól kellő távolságban pontosan és eltolhatlanul megmaradnak. Ezen czélra szolgálnak a fából vagy hasonló anyagból készült (d dl) tartó és szigetelő részek, melyek a szénelektródban lévő hasíték alakjának felelnek meg és kívül a (b) horganyhengerig érve, ennek kengyelét egy bevágásban szorosan tartják. Az alsó (d) részen vannak egyszersmind az elektródok az üvegen belül elrendezve, mely czélból ezen (d) rész a horganyhenger alúl kinyílik, minek folytán az nem ütközhetik az üvegedényhez. A szénelektródok több hasítékkal is lehetnek ellátva, minek következtében a horganyköpenynek, a többszöri hasítékokban való megfelelő vezetése által, a horganyelektródok tölűlete is megfelelően nagyobbodik. A főlényeget az képezi, hogy egyetlen egy szénhenger folyadékba lévő szárának hasítása által több szár áll elő. Ezen egyes szénszárak czélszerííen ismert depolarizáló anyaggal, pld. barnakővel vétetnek körül.