16002. lajstromszámú szabadalom • Úszókészülék

Meg-jelent 1 89Í). évi oktober hó 14-én. MAGY. SZABADALMI 1UR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16002. szám, XX/g. OSZTÁLY­Úszókészűlék. DE TRIC0RN0T DE ROSE SZOLG. KIV. TISZT LA MULATIEREBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 április hó 2l-ike. A jelen találmány tárgyát képező úszó­készűlék ugy van berendezve, hogy az azt használatba vevő, izomerejét tökéletesen ki képes használni és alámerűlése ki van zárva. A mellékelt rajzokban a találmánybeli úszókészűlék; az 1. ábrában elölnézetben, a 2. ábrában az 1. ábra (A—A) vonala szerint vett metszetében, a 3. ábrában az 1. ábrának (B -B) vonala szerint vett metszetében van bemutatva, a 4. és 5. ábrák a készülék úszó lapátjait ábrázolják nagyobb léptékben, a fi. ábra a fogantyúk egyikének megerősí­tését mutatja be, a 7. ábra a készülék hosszfáinak módosított kiviteli alakját ábrázolja, a 8. és 9. ábrák a 7. ábrabeli készüléknél alkalmazásba jövő uszólapátokat ábrázol­ják, a 10. és 11. ábrák a 7. ábrabeli készülék egyik hosszfáját ábrázolják, nagyobb lépték ben, a 12—17. ábrák sematikusan a készülék kezelését magyarázzák, nevezetesen, a 12. ábra a nyugalmi helyzetet, a 13., 14. és 15. ábrák a készüléknek ka­rokkal való működtetését, a 16. és 17. ábrák annak a lábakkal való működtetését ábrázolják. Mint az 1—3. ábrákból kitűnik, a készü­lék az (a b c d) csuklós parallelogramm­ból áll, melynek közepében az úszó elhe­lyezkedik. A parallelogrammot az (e) és (f) hosszfák, továbbá az (a) és (b) csuklókkal hozzájuk foglalt (g) keresztfa és egy az (e). és (f) hosszfáknak (b c) végeit összekap­csoló képzelt vonal képezi. A (b c) közt az uszó és két ennek lábaihoz csatolandó láb­úszók töltik ki. A láb-úszók mindegyike három (h i j) tagból áll : (h) a hozzá tartozó hosszfának végéhez csuklósan van foglalva és (i) tag­gal mereven van összekötve; utóbbi fölül (k) szíjat hord, melynek segélyével azt az úszó. lábszárához csatolhatja. Alul az (i) tag az (1) lappal csuklósan köttetik ösze, mely lap a lábnak támaszul szolgál. Az (1) lap a (j) villával mereven van ösz­szekötve, mely villának ellenkező vége a (h) tagnak (m) toldatában foroghat. A leirt három rész egy keretet képez, mely a hozzá tartozó hosszfa végén az (1) támaszlappal együtt lengő mozgást végezhet. A (g) keresztfa, mely az (e) és (f) hossz­fáknak túlsó végeit köti össze, lapos és tö­mör vagy pedig üreges lehet és czélsze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom