15938. lajstromszámú szabadalom • Fölhajtható szék

- 2 ~ A közlekedés a székek sorai között min­den irányban szabad. Természetesen az ülő­helynek és támlának a leírt módon kézzel való kezelése nagyon kezdetleges, és nincs is egyébért leírva, mint hogy a találmány lényegét egy alkalmazásban bemutassa ; ter­mészetesen alkalmazhatók mind az eddigi ismeretes eszközök, melyekkel a leírt műve­leteket önműködőkké tehetjük, de melyek bármelyikének leírása hosszadalmas lett volna, és mégis ezek, mint ismeretesek csak új alkalmazásukban igényelhetők. Ezen eszközök összefoglalhatók az összes fajtájú rúgókban, rúgós, emeltyüs és ellen­sulyos szerkezetekben. így pl. a (6) támla egy, általában alkalmazásban lévő ajtórúgó­val lehet ellátva, melynek tokja a (2) karra szerelhető, míg csigakerekes vonókarja a támlához foglalandó. A támla képezné így magát az ajtót. Alkalmazható továbbá, a támla (13) forgó­csapjára (4. ábra) csavart spirális rúgó is melynek egyik vége a karokhoz, és másik vége a támlához támaszkodik. Az említett eszközök az ülőhelyre is alkalmazandók mely ezen esetben csuklósan foglaltatik valamelyik karhoz. A 2. ábra a (4) ülőhelyet az (5) tartónak (7) csuklója körül forgathatóan mutatja be. Az (5) tartó (8) horonnyal bír, mely az ülő­helynek oldalnyulványait a fölemelt hely­zetben befogadja. A (6) támla a (2) karnak legfölső széléhez van csuklósan foglalva és a karnak meghosszabbítási vonalába emelhető föl, akár kézzel, akár automati­kusan, pl. ellensúllyal, mely a (9) csap körül forgó (10) korongon lehet elhelyezve, akár pl. egy csavarrúgó segélyével, melynek egyik végét a (9) csaphoz foglaljuk, és másik végét a (10) korongnak (11) peczkére támasztjuk. A támlának a használati hely­zetében való megtartását tetszőleges akasz­tószerkezet, előnyösen rúgó, vezetheti. Úgy a támla, mint az ülőhely (4. ábra) a (12) kengyelen is lehetnek alkalmazva, melynek hajlott része az őt a karok felé forgatni törekvő (13) rúgós peczekhez van erősítve. A támlának két széle hornyokkal bír, melyekbe rúgós peczkek záróreteszek illeszkednek be; a támlának használati helyzetében való megtartása czéljából. Ezen hornyoknak és rúgós peezkeknek az ülő­helyeken való alkalmazásának czélja nincs, mert ez használati helyzetében egyszerűen az (5) tartón fekszik föl. A rúgós peczkek megakadályozzák a tám­lát abban, hogy kihajlított helyzetét elfog­lalja. valahányszor a néző fölemelkedik; míg viszont ez könnyen egyszerű kézmoz­dulattal eszközölhető a támlának kifordí­tását iil. egyszerűen a nyitás irányában nyomást gyakorol a támlára, mire a rúgós pöczek ékszerűen lévén kiképezve, a horony­ból kilép, és fölszabadítja a rúgós kengyelt, mely a támlát a kar felé kifordítja, majd­nem ugyanazon pillanatban, a mikor az ember a támlát fölszabadította. Világos, hogy egyéb eszközök is alkal­masak a széknek és támlának automatikus mozgatására, de mind csak rúgókon, vagy emeltyűkkel és ellensúlyokkal kombinált rúgókon alapszanak. Többek között a szék és a támla mozgatására a legkülönbözőbb ajtónyitó rendszereket lehet alkalmazni. Ezen eszközöket természetesen alkalmaz­hatjuk az említett mozgatható részeknek ugy automatikus be-, mint automatikus kiforgatásához; megjegyzendő még, hogy tetszőleges anyagok alkalmazhatók magának a széknek és részeinek megkonstruálására. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Fölhajtható szék, jellemezve a két láb-és karrész között elmozgathatóan alkal­mazott (4) ülőhely, és hasonlóképen el­mozgatható (6) tárnia által, oly czélból. hogy e részek a szék karjai között, ennek használatán kívüli helyzetében szabad közlekedést engedjenek. 2. Az 1. pontban igényelt fölhajtható szék kiviteli alakja, jellemezve az önműködően kiforgó (4) ülőhely és (6) támla által, oly czélból, hogy ezek a karok között szabad közlekedést engedjenek. 3. Az 1. pontban igényelt fölhajtható szék kiviteli alakja, jellemezve a láb- és karos részek között az egyik karhoz csuklósan foglalt (í) ülőhely és (6) támla által, melyek a karhoz önműködően kiforgat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom