15935. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági berendezés kölyüs sajtók számára

- ú -val van fölszerelve, hol a sajtoló kölyű fölemelt helyzetben van; a 1 l-dik ábra hasonló nézet az egyes részek oly állása mellett, amidőn e védő-köpeny a matricz közelében akadályba ütközik; a 12-ik ábra ugyancsak hasonló nézetben tünteti föl az alkatrészeket akkor, amidőn a védőköpeny minden akadály nélkül haladhat lefelé; a 13-dik ábra a 10. ábrának (13—13) sík szerint vett metszetét nagyított léptékben rajzolva mutatja be. Az 1—9 ábrákban föltüntetett kölyűs sajtó, mely bádog vagy más hasonló anyag megmunkálására szolgál, lényegében véve áll (A) talapzatból, (B Bl) álványbakokból, a talapzathoz erősített (c) matriczból, (d) kölyűből, a függélyes iránj^ban mozgathó (D) fejből, melynek számára az állványbakokban vezetékek vannak kiképezve, továbbá az állványbakok fölső végébe ágyazott (E) hajtó tengelyből, mely (e) exczenter-gyűrüvel van ellátva s ez utóbbi (D) fejhez (el) rúd közvetítésével csatlakozik, továbbá (P) szíjkorongból, mely (E) tengelynek egyik végére van szerelve és a tengellyel kapcsolatba hozható vagy azzal való kapcsolata megszüntethető. Mindezen részek az eddig használatos, ismeretes és megfelelő szerkezettel bírhatnak. A rajzokban föltüntetett csatló berendezés szintén ismeretes. Áll (g) ékből, mely saját hosszanti tengelye körül forgatható és a hajtótengely (g1) kimetszéseinek valamelyikébe kapcsolódhatik (2. és 3. ábra), továbbá az ék belső végén alkalmazott (g2) karból, (g3) tekercsrúgóból, mely (g2) kart a tengelynek egy karimájához kapcsolja (5 ábra). Ha az ék úgy forog el, hogy az (E) ható-tengelynek (gl) kimetszésével nem áll kapcsolatban, akkor (g3) tekercsrúgó megfeszül és (F) szíjkorong anélkül forog, hogy (E) hajtótengelyt magával ragadná. Ha (g2) kar szabaddá lesz, úgy azt a rúgó az ékkel együtt annyira elforgatja, hogy (g) ék (E) hajtó-tengely (gl) kimetszéseinek valamelyikébe jut, miáltal a hajtó-tengely a szíjkoronggal csatlakozik és avval együtt forog. : (H) egy függélyes irányban elmozgatható ütköző-kar, mely (g2) kar eleibe lépve az utóbbit elforgatja s ezáltal a csatlakozás megszűnik. (H) ütközőkar hátulsó végével (Bl) állványbakhoz van csuklósan foglalva és míg szabadon áll, (h) tekercsrúgó lefelé húzza, úgy hogy külső vége (g2) kar pályáján kívül • áll (8. ábra). (Hl) szögemeltyű arra szolgál, hogy az (H) ütközőkart annyira fölemelje, hogy annak mellső vége (g2) kar pályá jába essék s az által a kapcsolat (F) szí j korong és (E) hajtótengely közt megszűnjék. (5. ábra.) Ezen emeltyű (Bl) állványbakra van forgathatólag szerelve és rövidebb (hl) karja (H) ütköző-karnak (h2) nyúlványához ! fekszik. (Hl) emeltyűnek fölfelé nyúló (h3) karja egy oldalirányban előugró (h4) görgővel van ellátva. (I) egy függőleges irányban mozgatható sín, mely a (Bl) álványbaknak (i) vezetékében csúszik a fölső végén (il) lerézseléssel és az alatt függélyes (i2) fölülettel bír. (7. ábra.) Ezen fölületek úgy vannak elrendezve, hogy azok időközönként (h4) görgővel és (Hl) emeltyűvel kapcsolatban állanak. Midőn a sín emelkedik, annak lerézselt vége (h4) görgőhöz nyúlik és azt a sín függélyes fölületére vezeti, minek következtében (Hl) emeltyű elforog és az által (H) ütközőkart a munkahelyzetnek megfelő állásba szorítja. Midőn a sín annyira lesülyedt, hogy függélyes fölülete (Hl) görgője alatt fekszik, (H) ütközőkart (h) rúgó lefelé húzza, (Hl) emeltyű visszaforog, ezáltal (g2) kar szabaddá lesz és (E) tengely (F) szíjkoronggal kapcsolatba jut. Ezen sínnek lefelé való mozgása saját súlya által történik, azonban szükség esetén (j) tekercsrúgóval hozható kapcsolatba, mely rúgónak egyik vége a sínhez, másik vége (Bl) állvány bakhoz van erősítve (7. ábra). A sínnek fölfelé való mozgását ugyanazon hajtó-berendezések eszközlik, melyek a sajtót működtetik. Az erre vonatkozó berendezés a rajzok szerint áll (K) emeltyűből, mely a hajtóteugely alatt, a sajtó fölött keresztbe nyúlik és (kl) kengyelével a sín: hez erősített (k2) pöczköt fogja körül. (K) emeltyűt az (E) hajtótengely másik végére