15856. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikusan egyensúlyban tartott kamrazsilip
úgy hogy ez által valamint a kisebb tömlőív miatt a tömlők könnyebben hajlíthatok és tartósabbak. Ezen hajlítható tömlőkhöz könnyen hozzáférhetünk, az általuk képezett összeköttetést könnyen áttekinthetjük és kijavíthatjuk, maga az összeköttetés azonban nem igen tartós. Nagy emelési magasságú zsilipeknél ugyanis a légkamrában elrendezett álló cső igen hajlékony és nagyobb javításoknál az üzem közben hozzáférhetetlen. Ezen hátrányokon a 6. 8. és 24—32 ábrákban föltüntetett teleszkopszerű (T) kapcsolási összeköttetés alkalmazásával segíthetünk. Ezen összekötő szerkezetnek minden részéhez bármely időben hozzáférhetünk, az egyes részek meg nem romolható anyagból készülnek és mivel a teleszkopszerű csövek sohasem kapcsoltatnak ki egymásból, ezeknek hajlékonysága a csőrészeknek egymáshoz való ütközését a mozgásnál nem idézheti elő; ezen elrendezésnél ezen kívül a vezetékek teljes hossza és a vízállás is jóval kisebb, miért is a csövekre ható nyomás, mely azokat összenyomni iparkodik, jelentékenyen csökken. Azon utat, melyet a zsilipnek az egyik szélső állásból a másik szélső állásig kell megtennie (29 és 30. ábra) a légvezető szakaszok viszonylagos mozgása által érjük el, mely a zsilip mozgásának egy tört részével pld. Va vagy 1 /3 -ával egyenlő. A vezető részek föltüntetett kombinácziójánál ezen viszonylagos mozgás az emelési magasság felével egyenlő. Általánosságban ezen berendezés oly vezető részek összeköttetésének tekinthető, melyek közül legalább is egy rész van összekötve a zsiliptesttel és egy rész a szilárd talajra fektetett vezetékkel, míg a többi részeknek a kivánt, az emelési magasságnak megfelelő mozgást kell kölcsönöznünk, mely az egyes mozgó vezető részek számára egyenlő vagy egyenlőtlen lehet. Ezen vezető részek részben függélyesen fölfelé nyúlnak és vízzárral vannak ellátva, részben pedig lefelé függélyesen nyúlva, egy-egy fölfelé nyúló vezető részt zárnak körül és alsó falrészükkel állandóan oly mélyen nyúlnak a vízzárba, hogy a nyomó levegő ne távozhassék. A zsilipen elrendezett vezető rész ennek (7) légkamrájával közlekedik, míg a szilárd talajba épített vezető közeg a (13) vezetékkel van összekötve. Az ezek között elrendezett vezető részek tömítve vannak, úgy hogy a nyomó levegő, a zsilippel il 1. a légvezetékkel közvetlenül összekötött részeken kívül nem távozhatik. Ha ily (T) kapcsoló összeköttetést alkalmazunk, akkor ezt, hogy kisebb mértékben foganatosíthassuk és a súlyt kiegyenlítsük. a zsilip mindkét oldalán rendezzük el. Ha a zsilip kizárólagosan árbocz nélküli hajók számára szolgál, akkor ezen két szer kezetet a zsilip fölött egymással összeköthetjük és a (9f) haránttartó által (6. 26 és 27. ábra.) megmerevíthetjük, mely a hydraulikus zár vizét kiegészítő tartály gyanánt szolgálhat. A zsilippel való összeköttetést a fölfelé nyúló (9c) vezető cső képezi, (24. és 25. ábra), mely alul a (7) légkamrával közlekedik és a nagyobb átmérőjű (9b) cső által van körülvéve, miáltal egy a vizzárt képező víz befogadására szolgáló, fölül nyitott és alul zárt gyűrűs tér létesül. A helytállóan ágyazott (13) vezeték a fölfelé nyúló (13f) csővel vau összekötve, mely az (5) gödörben a (2) víszin alatt elrendezhető, mely esetben a víz ezen csövet körülvenné és a vízzárt képezné; gyakorlati okokból azonban előnyös ezen (13f) csövet, mint a 24. és 25. ábrában, a (2) vízszin fölött elrendezni és a (13g) csővel körülvenni, mely a (13f) csővel alúl össze van kötve és fölül a (I3h) tartállyá van kibővítve, mely a gyűrűs (13i) térnek vízzárát szabályozza és kiegészíti Ezen esetben a (13k) csőkönyök két lefelé nyúló (13m) és (13n) vezető csövet köt össze egymással, melyek a helytálló (13f) csövet illetőleg a zsilipkamrába vezető (9c) csövet körülveszik Ezen két utóbbi cső állandóan vízzár aíatt marad és
