15856. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikusan egyensúlyban tartott kamrazsilip
— 1 ennek közelében ezen esőkönyökkel közlekedik. A függélyes csőszárak oly magasak, hogy az ezekben lévő víz nyomó levegőnek távozását megakadályozza, ha a víz a beömlesztő térből kifolynék. A (119b) kifolyató megakasztás hatásában ugyanilyen és a (12 lw) nyíláson keresztül a (14a) főcsökönyöknek alsó részével közlekedik. alul a (12Ív) ívet képezi, innen a (122w) ívhez fölfelé kanyarodva lefelé vezet és állandóan vízzel, például az alsó (2) csatornáéval el van zárva. Az (s) légbevezető cső a két (.126) dugattyú által képezett kettős hatású (Jv) szelepet nyomó levegővel látja el. Ezen szelep az állító szerkezet ellenőrző készülékének egy részét képezi és oly hengerben működik, mely a (124) és (124w) csöveken keresztül a befolyató (119) és kifolyató (119b) csővezetékeknek megfelelő csöveivel van összekötve. Az 52. ábra a főszelepet (az U-alakú csövet) nyitottan, az 53. ábra ellenben inegtöltötten vagyis zártan láttatja. Ezen főszelep nyitása czéljából a (Jv) szelepnek dugattyúit az 52. ábrában látható állásba hozzuk. A nyomó levegő ekkor a hengerben a dugattyúk közé, innen pedig a (124) csövön keresztül (jobbra) a (119) csővezetéknek (122) ívéhez áramlik és mivel a levegő nyomása ezen pontban nagyobb, mint a víznyomás, a levegő a (122) csőívbe beáramlik és a vizet a (119) csővezetéknek fölfelé nyúló száraiban addig nyomja lefelé, míg egyensúly nem áll helyre és a beömlés meg nem szűnik; egyidejűleg a (Jv) szelepnek alsó dugattyúja oly magasra emeltetik, hogy a (124w) csővezeték a hengert a kifolyató (119b) vezetékkel hozza összeköttetésbe, úgy hogy a levegő ennek fölső (122w) ívéből a szabadba áramlik, miáltal a (14) főszelepbeu lévő víz a (119b) vezetéken át kifolyhat és a (13) fővezetéknek levegője által kiszoríttatik. A kifolyató (1191)) csővezetéknek fölfelé nyúló szára oly magas, hogy az ebben viszszamaradó víz a (14) főszelep nyitása után biztos vízzárt képez és a főszelepnek vesztességét nyomó levegőben megakadályozza. Ezen csőszárnak kifolyató nyílása ugyanezen okból mélyen merül a (2) csatornaágba vagy valamely víztartályba. Ha a főszelepet ismét meg akarjuk tölteni, akkor a (Jv) szelepet az 53. ábrában föltüntetett állásba hozzuk, melyben a fölső dugattyú a (124) cső torkolatát szabadon hagyja, míg az (s) csövön keresztül a dugattyúk közé áramló nyomó levegő a (124w) csövön keresztül a kifolyató (119b) csővezetéknek fölső (122w) ívébe áramlik és ezáltal a víznek a csőíven való átfolyását megakadályozza. Egyidejűleg a levegő a befolyató (119) vezetéknek fölső (122) ívéből a (124) csövön keresztül kiáramlik, mire a víz a fölső (1) csatornaágból akadálytalanul a főszelepbe folyik és ebben oly magasra emelkedik, míg az a nyomó levegővel egyensúlyba nem jön és a vezeték zárva nincs. Ily elrendezés az egyes részek megfelelő méretezésénél légsűrítő gyanánt hat, a menynyiben a levegő ennek fölső részeiben a folyó víz közé záratik és ennélfogva a víz által tovaszállíttatik és a lefelé áramlásnál a víz nyomásának növekvéséhez képest komprimáltatik. Hogy ezen hatást ellensúlyozzuk és a nyomó levegő vesztességét megakadályozzuk, a be- és kifolyató (14b 14d) csöveknek legmélyebb pontjain a tágabb (r2) illetőleg (r3) részeket rendezzük el, melyekben a víz által magával szállított levegő visszatartatik, a honnan ezen levegő a (124c) csöveken keresztül a (124 124w) csövekbe, ezekből pedig a (122) illetőleg (122w) csőívekbe áramlik. Ezen elrendezés által a légbebocsátó csövek méreteit csökkenthetjük, ezenkívül nyomó levegőt takarítunk meg és a (119 ll'Jb) csővezetékeket a víz folyása közben gyorsabban tölthetjük levegővel, mivel a víz által magával menesztett levegő a bővebb (r2 r3) csőrészekben összegyűjtetik, a fölső ívekbe ismét visszavezettetik és ekként kering és nem távozhat. Hogy az 1. és 2. ábrában föltüntetett (B) légakkumulatort az egyik vagy másik megemelt (A) vagy (A A) zsilippel gyorsan ösz-