15854. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű szárítókemencze agyagárúk égetésére és szárítására, valamint mésznek, gypsznek és czementnek égetésére

a kiszedők az égetett köveket egy ferde csúsztatóra helyezik, a melyen azok a szabadba jutnak. Ha önmagukban is hordképes, közönséges téglákat akarunk égetni, akkor azokat az 1. ábra szerint rakjuk a kemenczébe és ezt a 3. ábrának 4—4 vonala szerinti metszetét föltüntető 4. ábrában látjuk el közönséges téglákból álló födéllel, a mikor is az (e) csatornákat hagyjuk szabadon, melyek az (E) csatornával és a (g) szelep által a (b) füstcsatornával állnak összeköttetésben. A csatornákat berakott kövekkel zárjuk el. Hogy a számos (e) csatornát az (E) csatornától elzárhassuk (1. ábra), az előbbieket a födémen (h)-nál hozzáférhetőkké tesszük és innen homokkal elzárjuk. Hogy a (g) szelephez juthassunk, az (i) lemezt eltávolítjuk. Ha jobb minőségű oly árút akarunk égetni, melyet nem szabad megterhelni, úgy tetszésszerinti számú hosszfalakat építünk be és a födémet idomkövekből (6. ábra) vagy hourdisokból (7. ábra) készítjük. Az egyes berakott téglarétegek fölött a födémeket akként helyezzük el, hogy a harántirányú (e) csatornák képződjenek, melyeken át a korom és a füstgázok a (b) füstcsatornába vezettetnek; az (e) csatornák egynéhányát 'az (f) fűtóai nyílásokkal látjuk el. Kemenczék mozgatható födémmel ugyan már ismeretesek, de a jelen találmány tárgya az (e) csatornák sajátos berakása által különbözik ezen kemenczéktől. mely csatornák a kemenczefödém egész hosszában nyúlnak végig. Míg ezelőtt az égési gázokat csakis méterenként vagy alsó elvezetésnél 3—4 méterenkint lehetett elvezetni, addig a jelen találmány tárgyát képező kemenczénél azokat a kemencze egész fölületéről aránylag kis távolságokban vezethetjük el. A födémnek aránylag csekély vastagsága (65 mm.) lehetővé teszi, hogy a kemencze egyúttal szárító gyanánt is szolgáljon és pedig a melegmennyiség legelőnyösebb kihasználása mellett. A tapasztalat mutatja, hogy körkemenczéknél, ellentétben más tüzeléssel, a tüzelési anyag a legraczionálisabban használtatik ki, a miért is oly szárító, melynek hőforrása körkemencze, a legjobb melegítést kell hogy létesítse. A szárítót a födém képezi, melyre a frissen formált és szárítandó téglákat elhelyezzük és pedig közönséges tégláknál állvány nélkül, jobb árúknál ellenben szállítható állvány segélyével, a mint ez a 4. ábrában látható. Minthogy a födém mozgatható, a tüzelési nyílások beosztását a kemencze hosszirányában az egyes árúk természete szerint változtathatjuk és a mennyiben töltő ajtókat nem alkalmazunk, a berakó és kiszedő munkások közvetlenül egymás mellett állhatnak és a szabaddá tett födémdarabokat egymásnak átnyújthatják. A szárítandó árúkat a sajtolótól a kemencze födémig (szárítóig) legczélszerűbben szállító készülékek segélyével visszük föl, melyekkel a száraz téglákat a szárítási helytől a kemenczébe való berakási helyig juttatjuk. A 8. és 9. ábrákban szélesebb égési helyeknek foganatosítási alakjai vannak ábrázolva, melyeknél czélszerüen a határoló (c) falban még a (b) füstcsatorna is van elrendezve, mely a kemenczetalp alatt a középső (b) füstcsatornával van összeköttetésben. A 9. ábrában ezen foganatosítási alaknál (V) a szűkített égési csatorna a kemencze keskenyebb oldalán. Szükség esetén, a mikor a sugárzó hő gyors átszármaztatásáról van szó, a tűzgázokat falazott csatornák helyett vasból készült csatornákon vezetjük el. SZABADALMI IGÉNY. Szárító és égető kemencze, jellemezve a fűtő gázoknak a kemenezéből való elvezetésére szolgáló, a kemencze fölött harántirányban szorosan egymás mellett elrendezett és egy (b) füstgyűjtővel közlekedő (e) mozgatható csatornák által. (1 rajzlap inolléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNY TARBABÁG NYOMOÍJA PUDAPHSTEN