15853. lajstromszámú szabadalom • Talajmegmunkáló és magtakaró gép

ágak között (p5) fogaskerekek vannak fölékelve, a tetszőleges számban alkalmazható (p) fordítók a (p7) lemezekkel bírnak (3. ábra), melyekkel azokat a fölöttük elrendezett és a gép egész hosszában a keretnek egyik szárától a másikig terjedő (p8) lemezre szegecseljük. Ezen (pH) lemez két végén egy (p9) rúddal mereven van összekötve, mely egyik oldalán a (plO) fogazással és közepén bizozonyós számú (pl 1) lyukakkal van ellátva. Ezen (p9) rudak fogazott oldalukkal a (p5) fogaskerekekbe fogódzanak és a (pl 2) (pl3) peczkek által azokkal folytonos kapcsolásban tartatnak, mely peczkek a (p2) és (p3) tartók furataiba vannak beillesztve; a (p4x) tengelyeknek forgatásánál, melyek a (pl4) forgattyúval vannak ellátva (3. ábra), a talaj fordítók minden kivánt állásba emelhetők vagy sülyeszthetők, a melyben azokat a (]) 11) lvukakon és a (p2) és (p3) tartók furatain átdugott (pl5) szögek által rögzíthetjük. A (p8) lemez ellenálló képességének emelésére azon (pl6) kampókat rendezzük el, melyekbe a gép keretéhez erősített (pl7) lánczokat akasztjuk. Némelykor kívánatos csak bizonyos tengelyeket, más esetekben pedig valamennyit egyidejűleg megemelni, különösen akkor, ha a gép munkahelyét változtatja. Az erre szolgáló szerkezet bizonyos számú V-alakú (n) emeltyűből áll (1. ábra), melyek egyenként egy közös (ni) tengely körül elfordíthatók, mely leszerelhetően vau a keretben elrendezett (n2) csapágyakban ágyazva. Minden egyes (n) emeltyűnek egyik (n3) karja (8. ábra) az (n40) villában megy át, mely a (kl) hüvelyt a (k7 gyűrű alatt körülfogja, míg a másik, (nő) karja (10. ábra), mely az (n3) karnál sokkal hosszabb, ezen túlnyúl és az (n4) fogantyúban végződik. Ez emeltyűnek az (n5) és (n3) karral ellenkező irányba nyúló (nO) része egy rúd befogadása czéljából hasítékkal van ellátva, úgy hogy az emeltyűszerkezetet a gépnek mindkét oldaláról működtethetjük. Ezen emeltyűszerkezet által minden egyes (k) tengelyt a talajról elemelhetjük. Hogy az összes tengelyeket egyidejűleg megemeljük, a (kl) hüvelyeken lazán még egy másik a. (k9) gyűrűs horonnyal ellátott (k80) gyűrű is van a (k7) gyűrű alatt fölillesztve. Ezen (k80) gyűrűk (klO) sínek által és a (kl 1) csavarokkal egymással mereven vannak összekötve, mely csavarok a (klO) síneken keresztül a (k80) gyűrűknek a (k9) gyűrűs hornyába nyúlnak. Magától értetődik, hogy a tengelyek együttes megemelésére segédemeltyűk is alkalmazhatók; előnyösebb azonban ezen czélra valamelyik (n) emeltyűt fölhasználni; ezen megemelést az (n3) karral csuklósan összekötött (kl2) emeltyű segélyével foganatosítjuk, melynek alsó vége a (k 13) kampó alakjában van meggörbítve, mely valamely (klO) sín alá nyúlhat, míg fölső vége hosszhasítékkal van ellátva, melybe a (kl5) rúdnak oldalt kiálló (kl4) toldata nyúl be, mely az (n) emeltyű (nö) karjának oldalán elrendezett (klöx) fülekben hosszirányban eltolható. Ha csak azon tengelyt kell megemelni, mely egy emeltyűvel közvetlenül van összekötve, anélkül, hogy a többi tengelyek befolyásoltassanak, akkor a (klö) rudat meghúzzuk, hogy a (kl2) emeltyűnek (kl3) kampóját a (klO) sínekből kikapcsoljuk. Ezenkívül a (kl) hüvelyek a (px) merevítések által vannak alátámasztva és függélyes helyzetben megtartva, mely merevítések a (plx) csavarok segélyével vannak a (bl) dobogó alsó oldalán leszerelhetően megerősítve (2. ábra). A (px) merevítések rézsútos lefelé konvergáló keretek által képeztetnek (10. ábra), melyek vízszintes (p2x) tartót hordják, mely ismét a vízszintes (k6) tartót hordja (1. ábra), melyen a hüvelyalakú (p3x) részek a (kl) hüvelyek átbocsátására vannak elrendezve. A rézsútos (px) merevítésen (10 ábra) a hajlított (pixx) tartó kar van megerősítve, még pedig az (n u3) emeltyű forgási csapjával szemben; ezen (p4xx) tartó karon különböző magasságban a (p5x) lyukak vannak elrendezve, melyekbe a (k) tengelyek kivánt magasságra való megemelésére szolgáló (n) emeltyűknek beállítása után a