15809. lajstromszámú szabadalom • Szűrő vagy szitakészülék papiranyag és papirgyárak számára

— 2 — végre egy szűrőt alkotnak, melyen csak folyós és föloldott anyagok jutnak keresztül. A mondottakból tehát kitűnik, hogy a szitának azon részén át, mely a vízben alámerül vagy épen alámerült, rosttal kevert víz fog a szitába ömleni, míg a szitának a vízben lévő részén keresztül csak szűrt vagy tiszta víz folyik. Az eddig használt hengerszitákból kifolyó víz tehát nem rostmentes, ha csak nem használunk rendkívül finom szitaszövetet, a minek ismét a következménye, hogy a szövet nem tartós és működése igen lassú. A jelen találmány a fönti tényen, azaz a hengerszitáknak működési módján alapszik és olyan berendezésre vonatkozik, melynek segélyével a hengerbe beömlő rosttal kevert vizet, de csak is ezt, visszatartjuk és újra a henger külső oldalára vezetjük, a végből, hogy az újra szűressék, mi mellett csak az a víz folyhat el, mely a szitán fölhalmozódott rostokon át megszűretett. Ezen berendezés folytán az eddiginél durvább szitaszövetet alkalmazhatunk, mi által a nagyobb hatás képességet kap, tartósabb lesz és mosással könynyebben tisztán tartható. A keletkezett termék minősége ezen berendezés folytán nem változhatik meg, mert a szűrés ugyanazon módon megy végbe, mint az eddigi hengerszitákkal, úgy hogy tehát a jelen berendezéssel ellátott hengerszitákkal is épen úgy mint az eddig használt hengerszitákkal a nyálkát és egyéb fából extrahált anyagokat a víz magával ragadja, azon sebességénél fogva, mellyel a vízszinnek a szűrőrétegen kívül és belül való magasságkülönbsége folytán a szűrőn keresztül folyik ; ez által a víz a rostokat tisztára mossa és a rostok tisztábbak és jobbak, mint az ülepítő medenczékben. A mellékelt rajzon ezen találmány szerint elrendezett szitakészülék van föltüntetve. Az 1. ábra függélyes hoszmetszet, a 2. ábra alaprajz, a 3. ábra a készüléket egyik végéről nézve mutatja és a í. ábra magát a hengerszitát ábrázolja egyik végéről nézve és részben keresztmetszetben. A lyukasztott bádogból vagy rácsozatból álló (1) szitahengernél a lyukak vagy rácsrudak akképen alakítandók, hogy a vízfürdő fölszinén a rudak között benyomuló víz befelé lefolyhassék (4. ábra). A szitahenger a nyíl irányában forog. A szitahenger teste körül, mint rendesen megfelelő vastagságú fémszövet van alkalmazva. A rajz szerint a szita teste nyílt hengeres alakú (i) oldal darabokkal bír, melynek belső oldala (3) görgőkön nyugszik, melyekből egy pár van a szíjkorong utján hajtott (4) tengelyen alkalmazva. A szitahenger hordására és forgatására természetesen más berendezések is használhatók. A szita, mint rendesen, oldaldarabjaival szorosan az (5) szitaszekrényhez illeszkedik. A hengerszita belsejében, és pedig annak tengelyirányában, van a hengerben fölül nyílt (6) cső elrendezve, melyet a szitaszekrényben megerősített két csapágybak hord és a mely az egyik (jobboldali) végén zárt, míg a másik végén a (7) czentrifugális szivattyúval áll összeköttetésben. A (6) csőből (8 9) bádogdarab indul ki, melyek közül (8) föfelé halad, míg (9) oldalt az (1) szitahenger belső oldaláig ér. A (8 9) bádogdarabok a szitahenger oldaldarabjaival (10) bádogdarabok utján vannak összekötve. A (9) és (10) bádogdarabok széleikkel szorosan a hengerszitához illeszkednek, úgy hogy a (8 9 10) bádogdarabok és a (6) cső a hengerszita körületének egy részével a (11) csatornát vagy gyűjtőedényt alkotják. A (7) szivattyú (12) cső révén (13) csatornával van összekötve, mely az osztályozó készülékből jövő mosóvíz, illetve a gyárból fölhasználatlanul elfolyó víz számára való (14) bevezetőcsatornába vezet. A fontnevezett szitakészűlék már most a következőképen működik. A rosttal kevert víz a (14) csatornán befolyik, elhalad az (5) szitaszekrényben lévő (15) fal alatt, valamint ez utóbbinak a (14) csatornától legmesszebb fekvő széle fölött és bejut abba a térbe, melyben az (1) szitahenger forog. Ezen térnek vízszinében és közvetlenül ez alatt víz és apróbb rostok és részek áram-