15780. lajstromszámú szabadalom • Nyomás csökkentő készülék

hogy az (i) furat átmérője a (II) átmérőnél jóval kisebb — (R2)-ben ugyanazt a nyomást létesíti, amely a (P) esőcsonkban uralkodik. Ennek következtében a nagy (a) szelep is tehermentesült. Minthogy a (b) szelep bizonyos elmozdulása után az (S) csavarfö délre fekszik, a (K) dugattyú további eltolódásánál a nagyobb (a) szelep is fölemeltetik és a gáz a készülék egész átömlési keresztmetszetében áramolhatik át. A belső a záróhelyzetében is teljesen tehermentesült kisebb (b) szelep alkalmazása mely szelep ellenállás nélkül történő nyitásával a külső (előbb nem tehermentes) (a) szelepet tehermentesíti — képezi a találmány újdonságát. A régebb szerkezeteknél a belső kis szelep nincs tehermentesítve, A régebb szerkezetek hátrányai a következők : Ha a megrajzolt nyomáscsökkentő készüléknél az (S) csavarfödél és az (y) tehermentesítő furat alkalmazva nem volna, tehát ha a kis (b) szelep teljesen tehermentes nem volna, a (b) szelepre a megrajzolt állásában a (P) csőcsonkban uralkodó teljes gőznyomás hatna, tehát a szelepre a (PésPl) csőcsonkokban uralkodó nyomások különbsége zárná el. Ennek az volna a következménye, hogy a (b) szelep csak akkor nyílna ki, mikor a (K) dugattyú a (P és Pl) terekben uralkodó nyomások különbségével egyenlő nyomást fejt ki. Azonkívül a (b) szelepet a (P) csőcsonkból az (R2) térbe áramló gőz visszacsapó szelep módjára zárná el. Ennek tehát az volna a következménye, hogy a szelep nyitása és záródása nem ugyanannál a nyomásnál menne végbe és így üzemközben folytonosan viszszatartó nyomásváltozások lépnének föl. Ez az ily módon szerkesztett készülékeknél tényleg föl is lép. De nem úgy magában vcve az (R3) tehermentesítő tér és az (y) csatorna által jellemzett szerkezet sem. Ilyen, a záróhelyzetben tényleg tehermentesített szelepet nyomás csökkentő készülékeknél tényleg alkalmaztak már, de ekkor ez a szelep volt az egyetlen zárótag, mely alakjában azért nem czélszerú, mert ekkor a nyomáscsökkentő készülék nagyságának megfelelően elég nagyra méretezendő. Az ily nagy szelepeknek mindig az a hátrányuk, hogy a szelepek nem záródnak eléggé szorosan. Ugyanis az (R3) tér átmérőjének mindig legalább is akkorának kell lennie, mint a főszelep szelepfészke átmérőjének ós mert a (Z) rósz átmérőjének is elég nagynak kell lennie, mi azt idézi elő, hogy a készülék, mögött tetemes nagyságú gáznyomás fog föllépni, daczára annak, hogy a szelep elzáródik. Végül a (K) szelep által kifejtett erő sem lehet elég nagy, hogy a szelepet a fészkére szorítsa, mithogy a dugattyút gyakorlati okokból - a tágulás miatt — nem lehet elég nagyra méretezni. Lehetne ugyan a (b) szelepet mint nem tehermentesített szelepet is kiképezni, ha a szelepet oly kicsire méreteznők, hogy a föntebbb jelzett hátrányok föl ne léphessenek. De ekkor a nagy szelep tehermentesülése nincs biztosítva, mert — még ha az (i) furat hiányzik is. — az (u)-nál (különösen hosszabb használat után az elkerülhetlen kopás következtében) föllépő hiányos tömítés a szelep alsó vezetékének (II) átmérőjéhez visszonyítva aránylag igen nagy. A mondottak szerint a találmány lényege egy külső (a) szelepnek, — melyet a záróhelyzetben a (P és Pl) csőcsonkokban uralkodó nyomások különbsége szorít a szelepfészekre — egy az (a) szeleppel konczentrikus, ebben elhelyezett és állandóan, tehát a záróhelyzetben is tehermentes kisebb (b) szeleppel való kombinálásában áll, melynek nyitásánál a külső szelep is tehermentesül, oly czélból, hogy a nyomás csökkentő készülék összes keresztmetszetére viszonyítva kis átmérőjű (K) dugattyú a szelep könnyű nyitásánál és szorosan záródását idézze elő ha a (Pl) kiömlő csőcsonkban a nyomás csak kis mértékben változik is. SZABADALMI IGÉNY. Nyomáscsökkentő készülék, melynek két konczentrikus szelepe van, mely szelepek közül a külső a szelep előtt és mögött uralkodó nyomások különbsége ál-