15770. lajstromszámú szabadalom • Betűkerékkel bíró billentyűs írógép
- 2 -kötve. A mint a rajz 2. ábrája mutatja, a (p) kalapács egyenlőtlen karú emeltyű, a melynek rövidebb vége (n) rúdhoz ér. Ha tehát egy billentyű megiitése alkalmával az (n) rúd a (p) kalapács felé tolódik, akkor ez (q) tengelye körül olyként lesz elforgatva, hogy hosszabb emeltyű karjának (r) feje erősen az (i) betűkerék beállított betűjére, illetőleg a befeszített (s) papírlapra üt s így a beállított betűnek tiszta lenyomatát állítja elő. Ha már most e megütött billentyűt eleresztjük, akkor ez fölső végállásába viszszatér, miv&l minden billentyűemeltyű hátsó karja a (d) villa által jobban meg van terhelve, mint mellső karja. A (k) rúd fölfelé való mozgása az önsúlya következtében visszaeső (p) kalapács által idéztetik elő és ez a gép föltüntetett kiviteli alakjánál támogatja a megütött billentyű-emeltyűknek azon törekvését, hogy fölső végállásukba maguktól visszatérjenek. Ezen mozgások alkalmas helyen elrendezett rúgók által is előidézhetők, illetőleg támogathatók, de a föltüntetett gép főelőnye abban áll, hogy semmiféle rúgói sincsenek, a melyek a sokszoros használatnál feszítő erejükből csakhamar veszítenek, a mint ezt a használatban álló mindenféle rendszerű Írógépek eléggé bizonyítják, és a melyeknél a rúgókat gyakran kell kicserélni vagy szabályozni. A rúgó elesése következtében a billentyű megütése is könnyebb lesz, mivel a legyőzendő súly állandóan ugyanaz marad, míg a rúgó ellenállása a megfeszítés alkalmával lényegesen növekszik. Az (i) betűkerék a szokott módon több betűsorral bírhat, azon czélból, hogy a billentyűmező kisebb legyen. A jelen esetben föl van véve, hogy a betűkereken három sor betű van és ennek megfelelően két (t) átállító emeltyűt alkalmazunk, a melyeknek (u) karjai a betűkereket tengelyével együtt, vagy pedig tengelyén a kivánt magasságig fölemelhetik. Ezen berendezés ismeretes, tehát részletesen le nem Írandó. A billentyűknek lefelé való mozgása ismert módon lesz a papirnak oldalt való elmozgatására fölhasználva. Mivel azonban úgy a papir elmozgatása, valamint a festő berendezés nem vonatkoznak a találmányra és sok kivitelben általánosan ismeretesek, úgy ezeknek leírása ós föltüntetése mellőztetett már azért is. hogy a rajz értelmesebb legyen Ugyanezen okból a (t) átállító emeltyűk is, a melyek oldalt előnyösebben helyezhetők el, mint középen, el vannak hagyva. A hasonlóként középen fekvő (v) hézagbillentyű a gyakorlatban helyesen egy hézaglécz által pótolható, a mely a billentyűk előtt foglal helyet. Ezen (v) hézagbillentyű természetesen csak a papir tovább mozgatására gyakorol hatást és az (f) tengellyel nem áll összeköttetésben. Természetes, hogy a berendezésnek olyannak kell lennie, hogy a hézagbillentyű a nyomtató kalapácsra ne gyakoroljon hatást. Mivel az (f) tengely legföljebb x ji fordulatot végezhet oda és vissza, tehát a (g) kúpkerék is csak kerületének x /4 részén lesz használva és ezért egy fogas szegment által helyettesíthető, a mint azt a 2. és 3. ábrák mutatják. A mint az előzőkből látható, az ütés megtörténte után, ha a billentyűt eleresztjük, csupán a billentyű és a kalapács a hozzá tartozó részekkel együtt tér vissza kezdeti helyzetébe, míg a betűkerék elfoglalt helyzetében mindaddig megmarad, a míg egy másik billentyűt meg nem ütünk. A betűkeréknek tehát normális helyzete nincsen, a melybe vissza térjen, úgy, hogy fölösle.ges erőfogyasztás nem lép föl. SZABADALMI IGÉNY. Betűkerékkel bíró billentyűs irógép, a melynél a betűkerék minden beállított nyomtató állása nyugalmi helyzet, az által zellemezve, hogy a betűkerék beállítása a mozgató tengelyre erősített e czélra szolgáló ékalakú (e) keretek által történik, a melyek mindegyike egy billentyű megütése alkalmával ezeknek végén
