15740. lajstromszámú szabadalom • Nagy teljesítményű depolarizáló galvánelem

mentpapirból készült likacsos diafragma kö­zött lehetőleg gyönge rézszulfát-oldatot tar­tunk. A középső likacsos diafragmába vé­gül majdnem teljesen tiszta zinkszulfát-ol­datot töltünk. Ily föltételek mellett a negatív zinkelek­trodával érintkező gyönge rézszulfát-oldat megakadályozza a réznek ezen zinklemezre való lerakódását. A mellékelt rajzban példaképen egy, a je­len találmány szerint berendezett Dániell­féle elem van példaképen bemutatva, a hol is az 1. ábra részben metszett előlnézet; a 2. ábra függélyes harántmetszet; a 3. ábra vízszintes metszet. Ezen elem a zinkből vagy egyéb megfe­lelő anyagból készült, amalgamált vagy nem amalgamált (A) elektródával van ellátva (1. ábra), mely az (a) áramszedővel (2. ábra) van összekötve és a pergamentpapirból vagy egyéb dialyzáló anyagból készült (B) burko­lattal van ellátva, mely likacsos diafragma gyanánt szolgáló zsákká van kiképezve. Az (A) zinklemez és az ezt körülvevő (B) burko­lat a czelluloidból, rostos vagy egyéb szige­telő anyagból készült (b) vázba vannak fog­lalva. A likacsos (B) burkolattal ekként körül­vett negatív elektróda a tetszőleges szilárd anyagból készült, fölül nyitott rácsozatos (C) szekrényben tartatik meg. Ezen (C) szek­rény egy másik, szintén pergamentpapirból vagy egyéb dialyzáló anyagból készült (D) burkolattal van körülvéve, mely a második diafragmát képezi. Ezen papírburkolatot a (C) szekrény minden oldalán (E E) léczek és U-alakú (c) kapocsdarabok (3. ábra) se­gélyével erősítjük meg, melyek a szekrény szélein vannak elrendezve és az (E E) lé­czeket a második diafragmához szorítják. A pozitív rézelektroda a (C) szekrény két szemben lévő oldala közelében, kívül van el­rendezve és az egész berendezés a közönsé­ges (G) tartályban van elhelyezve. A (G) tartályban lévő elektrolytikus fo­lyadék rézszulfátnak savas vízben képezett oldatából áll, míg a külső likacsos (D) re­cipiens és a belső likacsos (B) recipiens közti térbe gyönge rézszulfát-oldatot vagy elő­nyösebben savas vizet töltünk. Ezen belső fo­lyadék rézszulfát tartalmának lehető csök­kentése czéljából különféle segédeszközökhöz nyúlhatunk; ezeknek egyike abban áll, hogy a két (B) és (D) diafragmát egymástól el­különítő (C) keretet rézből készítjük. Ezen esetben ezen réz, melyet a pozitív (F) elek­tródával összeköthetünk, maga is elektró­dát képez, melyre az ezt körülvevő oldat­ban lévő fölös réz lerakódhatik, úgy hogy ezen oldat mindig csekély réztartalmú marad. A pozitív (F) elektróda, melyet természe­tesen lehetőleg nagy fölületettel foganato­sítunk, előnyösen fémes szövetből, sodro­nyokból, agglomerált fémtörmelékből vagy más efféléből állhat'. Az ily berendezésű elemnek depolarizá­czióját az által biztosítjuk, hogy a külső tar­tályba ismeretes módon meleg levegőt fü­vünk be vagy hogy az elektrolytikus folya­dék megfelelő fokú konczentrácziójának fön­tartása czéljából ezen külső tartályban elő­nyösen fölhevített rézszulfát-oldatot kering­tetünk vagy pedig az által, hogy a tartály­ban fölös mennyiségű rézszulfát-jegeczet tartunk fönn. Hogy az elemet megfelelő meleg állapot­ban tarthassuk meg, annak oldalán előnyö­sen egy kis hengert rendezünk el, melyet alul egy lámpa vagy egyéb hőforrás segé­lyével hevítünk és mely henger fölül és alul két csövön keresztül az elem tartályával köz­lekedik. Az elektrolytikus folyadék ezen hen­gerben fölhevíttetik és folytonos keringésbe jön. Ha fezen henger fölött víz párologtatnék el, akkor a vízgőzt kondenzálhatjuk és desz­tillált víz alakjában a negatív elektródát körülvevő rézszulfát gyöngítése czéljából a két diafragma közé az elembe vezethetjük. Két diafragma helyett természetesen töb­bet is alkalmazhatunk, hogy az elektrolyti­kus folyadékot kívülről befelé csökkenő réz­szulfát tartalmához képest lépcsőzetesen el­különítsük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Nagy teljesítményű depolarizáló galván elem, jellemezve két vagy több, egymás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom