15738. lajstromszámú szabadalom • Javítás önmagába visszatérő zárt kötőgépeken

A gép a szokásos sarló alakú (92) hozzávezetővel van ellátva, melyen (93)-nál kivágás van (8. és 9. ábrák), hogy az (1) fonalvezető betevését lehetővé tegyük. A gép a (94 és 95) kiegészítő főművezetőkkel is el van látva, a melyeknek alakja a (7., 8., 9., 10. és 11. ábrákból) látható. E két fonalhozzávezető karok segélyével van az (5) állványhoz erősítve és a fonalvezetőkkel egyidőben forognak. Ha egy fonalvezető működésen kívül van helyezve, úgy fonala az árú utolsó szemén függ. Ha a fonalvezető, miután működésen kívül helyeztetett, még egy fél fordulatot tett; úgy fonala a tühenger körül simán ki van feszítve. Ezen fonalvég a tűkkel, vagy más géprészekkel összeakadhatna, ha a fonalvezető forgásának második felét teszi meg. hogy ezt elkerüljük, a (95) vonalvezető a tűhenger közepén van elhelyezve és köréje csavarodik a fonal és általa fölemelve tartatik. A fonalvezetők folytonos forgása valamennyi működésen kívül lévő fonalat a (9ö) fonalvezető köré csavarja és összesodorja, mivel ezt a fonalvezető alakja megengedi és ily módon a fonalvégek könnyebben lecsúszhatnak. A (91) fonalvezeték, mely a onalvezetők végeihez közel van elhelyezve, arra szolgál, hogy a működésen kívül lévő fonalaknak a fonal vezetők végén való összecsomósodását meggátolja; e fonalvezeték működési módja a (11) ábrából tisztán látható. A (100) tűk a pontozott kör által vannak ábrázolva, míg a (97) nyíl a fonalvezetők forgási irányát jelzi. A rajz egy oly fonalat tűntet föl, mely (100a) tűnél működésen kívül van helyezve. Egy fél fordulat után a fonal a tű feje fölött keresztben fekszik és a (94) fonalvezeték sarkába kerül, úgy a mint azt a (10. ábra) mutatja. E fonal itt találkozik mindama fonalakkal, melyek működésen kívül vannak és a (95) fonalvezetőtől a (94)-ig összecsavarodnak. Ha a (94) fonalvezeték a túlsó oldalon ismét eredeti helyzetébe keriil vissza, a fonalak egyenes vonalban mennek a hozzájuk tartozó fonalvezetőkhöz; mindegyik fonal szabad és működésbe helyezhető a nélkül, hogy a többi fonalakat magával rántaná. Ha a gép működik, a foualvezetők különböző szinű fonalakkal lesznek ellátva. A (10. ábrában) van föltüntetve egy fonalvezető, a mint a tűket fonallal ellátja és föl van tételezve, hogy (100b) tűnél történik a változás, az által, hogy a (4) fonalvezető lesz működésbe hozva. Mivel ezen fenalvezető az (1) fonalvezetőt néhány tűvel megelőzte, működésbe hozandó, még mielőtt az (1) fonalvezető a tőket elhagyja. A (4) fonalvezető tehát munkahelyzetében van rajzolva és fonalát a (100b) tű baloldalához fekteti. Az (1) fonalvezető egész (lOOb)-ig továbbra is ellátja a tűket fonallal és ekkor ezen tűtől jobbra kikapcsoltatik. Valamennyi fonalvezető tehát egy és ugyanazon tűnél lesz átkapcsolva és pedig valamennyi baloldali helyezi be az új fonalat és jobb oldalon húzzák azt vissza a munkahelyzetből. Ez által a régi és az új fonal között összeköttetés jön létre, a nélkül, hogy egy és ugyanazon a tűn két teljes szem képzése válnék szükségessé. A (9 10 11 és 12) emelőhüvelykék, a mint (10. ábra) mutatja, két különböző fölülettel képeztetnek azon czélból, hogy különböző időben legyenek be- és kikapcsolhatók és a csillagkerekek küllői is különböző síkokban vannak az emelő hüvelykék alakjának megfelelően elrendezve. Ha egy működésben lévő fonalvezető, egy, a mozgási irányban mögötte lévővel volna kicserélendő, akkor a fonalvezetők néhány tű fölött haladnak el, a nélkül hogy bármelyikük is működésben volna. Ha egy működésben lévő fonalvezető egy előtte lévővel cserélendő ki, úgy egyidőben több tű fölött két működésben lévő fonalvezető halad el. A négy fonalvezető helyett még több is alkalmazható és a sziliek változása a mintának megfelelően bármily gyakran történhetik. Az emelőhüvelykékkel és mintalánczczal bíró fonalvezető-berendezés bármely oly körben kötőgépnél alkalmazható, mely szilárd tűhengerrel, forgó zárral és fonal-