15711. lajstromszámú szabadalom • Forgó petróleum-mótor
lengését idézik elő, tehát a (Q) tengelyeket is mozgatják. Ez a mozgás az (0) elosztóemelőkre vitetik át. Az utóbbiak a szeleprudakon levő ütközőket képező csavarházak között foglalnak helyet és ennek következtében mozgásuknál a szelepeket a beszíva tásnál és kifuvatásnál nyitják és zárják. A gyújtás elektromosság által történik. A (1)2) gyújtók (I. a 3. ábrát) a szelepház és henger között az (A2) elosztó csövekre vannak szerelve. Mindegyik (1)2) gyújtónak egy vörös rézből készült, kontaktusrugója van. Ezek a kontaktusrugók a szelepházon alkalmazott fix kontaktusokon csúsznak, a kétféle kontaktusok egy indukcziócséve másod áramkörébe van kapcsolva. A tengelyen a (D) toldat és az (A7) csapágy között van az indukczió cséve elsőd áramkörének áramszakítója. Ez az áramszakító két részből áll: 1. a mozgatható részből, melyet a (D) toldatra csavarolt (D4) ebonithenger ós az erre szerelt a (1)5) fogeskerék képez, 2. a fix részből, melyet a három tagú (I)B) bronzszekrény és a (D8) rugó alkot. Ez a bronzszekrény a mótor csapágyának külön (D7) karimáján gyönge súrlódással forog. Tengelyirányú elmozdulását négy (P3) ütközőcsavar gátolja meg, melyek a karima egy hornyába fogódzanak. A burkolat belsejében egy vagy több (08) áramszakító rúgó van alkalmazva. Ha a fogaskerék egyik vagy másik foga a rúgót fölemeli, ez a rúgó az elsőd áramkörét zárja és az áram a rugón megy át. Ha a fogaskerék foga a rugót elereszti az áramkör hirtelen megszakad és a másodáramkörben a megszakadási szikra keletkezik. A bronzból készült részt a tengelye körül el lehet forgatni, erre a czélra a forgantyújával a gépész kezeügyébe eső(D9) emelő szolgál; az emelő egyik értelemben történő forgatásával a megszakadási és így a gyújtást végző szikrát késleltetni, másik értelemben történő forgatásával pedig siettetni lehet. Az elektromosságot egy kis akkumulátor vagy a mótor által forgatott generátor szolgáltathatja. Az egyes szelepháznak a közös kifuvató 3 -kamarával közlekednek. Ezt a kifuvató kamarát egyrészt a szelepházakkal kapcsolt, hengeralakú (a) koszorú képezi, melynek egyik végén egy karimája és az adott esetben hat sugárirányú bordája van, úgy hogy a henger föliiletén hat mélyedés keletkezik (I. az 1..és 5. ábrát). Ez a koszorú a szelepházakkal és hengerekkel egy darabból van öntve. Az (a) henger hat szárnya és karimája a (c) kifuvató kamara belső föliiletén csúszik. A (c) kamara nyílásában két (cl) gyűrűalakú lemez van alkalmazva, melyeket a gyűrűk sugarával körülbelül 45°-os szöget képező (cll) keresztfalak kapcsolnak össze. Az (a) koszorúra melegen a (Pá-) abroncsot húzzuk föl, mely a koszorút egész szélességén lefödi. Ez az abroncs aczélból készült és kimart (P5) hasítékokkal vau ellátva, melyek az (a) koszorú sugarával ugyancsak körülbelül 450 MIS szöget képeznek és ellenkező értelemben hajlanak, mint az előbb leírt le• mezek. A lemezek és hasítékok tehát egymásra merőlegesek. Ha a gázok kifuvatnak. azok a kifuvató kamarákban kiterjednek, tehát a reakczió által hasznos munkát végeznek és a gépet forgatják. Ez a munka a kifuvatás időszakának fele alatt végeztetik, tehát az alatt míg a mozgó a koszorú (P4) abroncsának (P5) hasítékai a fix (c) kamara (cll) lemezeivel állanak szemben. A gáz az időszak második részei alatt munka végzése nélkül fuvatik ki. Ez azért szükséges, hogy a dugattyú mögött elégett gáz hátra ne maradjon és hogy ily módon a gázkeverék beszívatása lehetetlenné ne váljék. A fix (b) tengely két részből áll, hogy a merev hajtórúdat, melynek csapágya egy darabból készül, a tengelyre föl lehessen húzni. A kenés eme fix tengely segélyével történik, mely üreges és végén a (P5) tömítő szelencze által el van zárva. A tengelyre szerelt (P7) olajtartályból az olajat a tengely üregébe vezetjük. A hengerek, hajtórudak stb. kenésére szolgáló olajat a tengelynek a forgattyú felé eső végén alkalmazott, mintegy 4 mm. átmérőjű (P8) vezetékek vezetik a kenendő fölületekhez. A
