15692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati bőrök és irhák megjavítására és tartósabbá tételére

telített szénkéneg-oldatnak a coriurara való hatásánál, ez utóbbiban végbemegy. Ismeretes, hogy a corium az úgynevezett rostos kötőszövetből áll, melyen számtalan elasztikus rost vonul keresztül, s míg az illető állat él, a bőr rugalmasságát és nyulékonyságát ezen elasztikus rostok okozzák. Az elasztikus rostoknak nyulékonysága az elasztintól származik, mely annak fő alkotó részét képezi s mely mindennemű chemiai hatásoknak ellentáll, csakis a cserzési eljárás behatásának enged, úgy hogy ez utóbbinak behatása alatt, az elasztikus rostok spe czifikus tulajdonságukat elvesztik. Itt lép a találmánybeli eljárás hatása előtérbe. A szénkéneg ugyanis azon sajátságos tulajdonsággal bír. hogy az elasztikus rostokat földuzzasztja, úgy, hogy a rostok külső rétegei közé gyantamolekulák hatolnak be és ott egy elasztikus burkolatot képeznek, mely a belső rétegeket a cserzési eljárás behatásától megóvja. Azonban a szénkéneg nemcsak az elasztikus rostokra hat, hanem azonkívül a tulajdonképeni kötőszövetrostokra is, azonban csak oly korlátozott mértékben és oly módon, hogy a rostoknak csak külső rétege jut az eljárás befolyása alá. Eközben a kötőszövetrostok fehérnye anyaga átváltozik, anélkül, hogy mint az elasztikus rostoknál, a tulajdonképeni cserzési eljárás a legkevésbé is hátráltatnék; sőt inkább, az így kezelt irhák a cserlébe becsávázva, vastagabbak lesznek, mint azok, melyeket nem ezen eljárás szerint kezeltünk, minek folytán természetesen a cserzés gyorsabban megy végbe és tökéletesebb eredményt nyújt. Valamivel máskép áll a dolog a szénhydrogéneknek, a gyanta oldószeréül való alkalmazásánál, melyeknek egyes gyanta preparatumai azonban kevés eltérést mutatnak hatásukban. Ha ezen szénliydrogének magukra az elasztikus rostokra semminemű speczifikus behatást nem is gyakorolnak azonban sajátságos hatásuk van a kötőszövetrostok fehérnyeanyagára, bár nem oly tökéletes mértékben, mint az a szénkénegnél történik. Általában véve, a szénhydrogéneket csak akkor alkalmazzuk, ha különösen puha készítményt akarunk előállítani. Hogy a második módszer hatását, illetőleg a már cserzett irhának gyantaoldatot tartalmazó szénkéneggel, vagy szénhydrogénnel való kezelését jobban megvilágíthassuk. figyelemre kell méltatnunk azon tényezőket, melyek a bőr jóságát vagy roszszaságát okozzák. Különösen két tényezőre kell itt figyelemmel lenni, úgy mint először a komimnak anatómiai szerkezetére, másodszor a cserzési eljárás chemiai behatására. Ismeretes ugyanis, hogy a kötőszövet rostjai nem mindenütt egyenlő sűrűek, hanem azon repedések és lymphacsatornák, melyek a kötőszövet rostoknak bonyolult szövetén keresztülvonulnak, oly erősen kiképződöttek lehetnek, hogy a kötőszövet nagyító üvegen keresztül nézve, csaknem hálószerű külsővel bír; a rostok között lévő ezen üregek vagy üresek, azaz levegővel vannak kitöltve, vagy pedig cserzési preparatumokkal teltek, melyek azonban csak lazán tapadnak a rostokhoz s vagy már a megmunkálási folyamat alatt kihullanak, vagy pedig feloldódnak azon nedvességben, mely e mikroskopikus kis csatornákon, a kapilláris erő folytán fölszívódik. Ezen fölszívó képesség különösen előtérbe lép az eljárás tartama alatt, vagyis a földolgozandó anyag a szénkéneget, illetőleg a szénhydrogént, (az utóbbit természetesen kisebb mértékben, mint az előbbit), fölöttéb tökéletesen magába szívja, úgy hogy az üregeket gyanta tölti ki, vagy a bennük lévő cserző preparatumokat oly módon vonja be, hogy azok többé föl nem oldódnak. A mi azonban a második pontot illeti, a következők jönnek tekintetbe: Sok esetben az is oka a kikészített bőirosszaságának, hogy a cserzési eljárás kevés ideig tart, úgy hogy a bőr nem egynemű és a kötőszövet rostoknak egyes részei, különösen annak enyvet nem tartalmazó alkatrészei, melyek nehezebben engednek a cserzés behatásának, nem alakulnak át bőranyaggá. Azt ugyanis chemiai kísérletek igazolják, még pedig oly kísérletek, melyek főképen a gyantával telített szénkénegre | vonatkoznak, hogy ha az, hosszabb ideig I fehérnyére hat, arra speczifikus behatást