15688. lajstromszámú szabadalom • Átalakítható közúti vasúti kocsi

ban azt valamely hajlékony fémből készítjük, külsőleg galvanizálható, vagy oxydálható és befestése el is hagyható. A föltaláló e körülményre nagy súlyt fektet, mert véleménye szerint ő az első, ki a szóban forgó járművek számára ilyen galvanizált, vagy oxydált, lemezek alkalmazását ajánlja. A kocsioldal elzárására szolgáló ezen (15) rudak legfelsőbbje, (18a), a kocsi oldalán végigfutó, különben szokásos széles léczet helyettesíti, melynek fölső keskeny szélére az ablakok helyezkednek. Tömör elzárás elérésére a (18a) lécz egy nyúlvánnyal látható el, mely a (17a) keret hornyába nyúlik be (11. ábra). A két (3) oszlop közt elhelyezett ablak két (16 és 16a) részből áll (11. és 12. ábrák), hogy a belső (6) burkolat és az (5a) tetőléczek közti (7) térbe (3. ábra) könnyen elhelyezhető legyen. Szebb külső elérésére ajánlatos az ablak alsó (Ki) részét nagyobbra készíteni, mint fölső (16a) részét. Amint azt a 2., 3. és 6. ábrák mutatják, a (11 és 10) hornyok az oszlop (8) szarván kezdetben szétágaznak, míg a szarv fölső végén ismét közelednek egymáshoz. Ennek czélja az, hogy a (16 és 16a) ablakkereteket úgy lehessen vezetni, hogy azok a (18) rudaktól biztosan elváljanak akkor, ha azokat a kocsi födele alá föltoljuk, amint ezt a 3. ábra ábrázolja. A (4) lécz a (16) ablakkeret alsó szélének kellő szabad mozgását biztosítandó (4b)-nél kissé ki vau vágva. A két (16) és (16a) keret természetesen megfelelő erős ablaküveggel lesz ellátva. A fölső (16a) keret akkor, ha a kocsi teteje alá van fölhúzva, közelítőleg vízszintes fekvésű úgy, hogy magától nem csúszhatik le és a (16) kereltel való sarnirszerü összeköttetésénél fogva leesésében ez utóbbi keretet is meggátolja. Ha a nyári, kocsit téli kocsira akarjuk átalakítani, akkor mindenekelőtt a (15) rudakat lefelé húzzuk és ha ez a kocsialvázon az oszlopok alsó végéhez ért, a (16 és 16a) ablakkereteket is annyira lehúzzuk, míg azok alsó vízszintes széle a legfelsőbb (18a) rúdra fekszik. Föltolt helyzetükben úgy az ablakok, mint az alsó kocsifalak alkalmas zárószerkezetek segélyével rögzíthetők arra az esetre, ha a, vezetékben föllépő súrlódás e czélra nem volna elegendő. Az alsó kocsifal a 13. és 14. ábráknak megfelelően egyes, sűrűn egymás mellé sorakoztatott (15b) rudakból is állhat, melyek hajlékony (15c) drótok segélyével egymással össze vannak kötve és tömör zárás elérése czéljából hornyok segélyével egymásba nyúlnak. Az eddig ismert átalakítható kocsikon az ülések keresztirányában voltak elrendezve és a két kocsioldal ülései között föninaradt tér, ha a kocsit nyári kocsinak használtuk, veszendőbe ment, miután nem volt olyan alkalmas módról gondoskodva, mely ezen, a nyári kocsiknál fölösleges középfolyosót ülések fölállításával hasonlóan kihasználni engedte volna. A jelen bejelentés tárgyát képező átalakítható kocsinak jellemző tulajdonsága, hogy az ülések is átalakíthatók úgy. hogy még a téli használatra berendezett kocsinál a középfolyosó meg van, addig a nyári kocsiban a kocsi egész vízszintes fölülete ülésekre használható föl. A 15—24. ábrákban ilyen átalakítható üléseknek két különböző kiviteli alakja van föltüntetve. A 15 —17. ábrákban bemutatott szerkezetnél egy a kocsira keresztben elrendezett (36) támla nyer alkalmazást, melyhez mindkét oldalon ülések csatlakoznak, míg a 18—24. ábrákbeli szerkezetnél a támla az ülés egyik széléről a másikra átfordítható. Ezen utóbbi ismert szerkezetre a föltaláló igénye természetesen nem terjeszkedik ki, hanem csak ama körülményre, hogy az ülések átalakítása segélyével a nyári kocsinál a téli kocsi számára szükséges középfolyosó is ülések elhelyezésére van fölhasználva. A 15—17. ábrákban (31) egy a kocsira keresztben elhelyezett támla, míg (33) két iilést jelez, melyek mindkét oldalon a támlához csatlakoznak és a (31) lábak segélyével tartatnak. Ezen ülés. mely a szilárdan elrendezett (36, 37) íiiések között fönmaradó tér kitöltésére van rendelve, ez utóbbiakhoz teljesen hozzáilleszkedik. Míg a (37) ülések a (3) oszlopokkal szilárdan összeköthetők, mindegyik (31) (33) iilés egyegy önálló rés/.t képez, mely a kocsiból tetszés szerint eltávolítható és ismét könynyen a (36) (37) ülések közé helyezhető.