15686. lajstromszámú szabadalom • Újítás drótszögek előállítására szolgáló gépeken

— 2 — pező furat fenekén kúpos kiöblösödéssel vagy egy lapos mélyedéssel van ellátva. A mozgatható (15) pofát egy (16) emelő nyomja le, illetve húzza vissza, mely a (17) csap körül forgatható és mely fölső, a mozgócsigával ellátott végével a (19 18) korongon súrlódik. Ez a korong a (3) tengelyre van ékelve és egy oldalt kiálló (19) bütyökkel van ellátva. Ez a bütyök a csiga alá kerül, a mozgatható (15) pofa a fix (14 15) pofáknak addig kell zárva lenniök, míg a megfogó hátrafelé mozog. A (16) emelőt a (20) rúd oly módon kapcsolja a (15) pofával,hogy ennek mozgását követi. Közvetlenül az üllő gyanánt szereplő (14) és (15) pofák mellett vannak a (21) és (22) kések, melyek a fejjel ellátott szög hegyezését végzik. Ezek a kések két (23) és (24) szánra vannak szerelve, a szánok pedig fecskefark vezetékek segélyével az alaplemezen csavarok által megerősített darab hornyában vezetve. Az erős (25) rúgó arra törekszik, hogy a szánokat amennyire csak lehet szétfeszítse. A száu külső felületére támaszkodik két a (26 27) csap körül forgatható (28 29) kétkarú emelő rövid karja. Az emelők fölső végei csigával vannak ellátva és a (31) korongoknak a (30) kiemelkedésekkel ellátott fölületein súrlódnak, mely fölületek között foglal helyett az (5) forgattyú csap. A kiemelkedések egymással teljesen szimmetrikusok azonos alakúak, a (21) és (22) szánok tehát a gép szimmetria síkjára viszonyítva teljesen azonos mozgást végeznek. A gép újdonsága lényegében véve abból áll, hogy a kések különleges módon vannak alakítva és hogy egymásfelé irányult mozgásukon kívül az élük irányában is végeznek mozgást, azonban ellenkező irányban, miáltal a csúcs anyag vesztes ég nélkül válik négyszögletessé. A (21) illetve (22) kések azért nincsenek közvetlenül a (23) illetve (24) szánnal kapcsolva, hanem más (32) illetve (33) szánokra vannak szerelve, melyek az első szánokra merőlegesen mozdulnak el. Az utóbbi szánok mozgatására a következő berendezés szolgál: A (31) korong területén egy (34) kiemelkedés van. A (36) csap körül forgatható kétkarú (35) emelőnek csigával ellátott vége a (31) korong kerületén mozog és a (37) rúgó által tartatik a koronggal kontaktusban. A (35) emelő másik vége a (39) korongnak (38) orrára fekszik, a (39) korong a (40) csap körül forog. A korong fölületén két (41 42) toldat van, mely a közvetlenül a késekkel kapcsolt (32) illetve (33) szánokba fogódzik. Ha a (39) korong forog, a (21) és (22) kések, illetve a (32) és (33) szánok a (41) és (42) toldatok mozgásában résztvenni kénytelenek, tehát az ékalakú drótvég gúlaalakot vesz föl. Magatói erthető ugyanis hogy a (21) és (22) késeket a (31) korongok (30) kiemelkedései által működtetett emelők addig nyomják egymásra, míg azok a második mozgásukat el nem végezték és az által a csúcsot el nem készítették. A (21) és (22) kések a (3a 3d) ábrán látható módon vannak alakítva. Egymásfelé fordult élük (45-nél) a kalapács felé oly szög alatt van letompítva, mely a csúcs alakját határozza meg. Mindegyik kés egyik végén egy kiugró (47) toldat van, melynek előre fordult (46) éle ellenkező értelemben van letompítva, mint a (45) föliilet, úgyhogy egy folytonos (48) él keletkezik. A (47) toldatnak a (45) fölület fölé fordult (49) fölíilete a merőlegessel ugyancsak szöget képez. Hogy a szög hegye mily módon készül, a (3a 3d) ábrából világosan látható. A (3a) ábra a kések kezdeti helyzetét ábrázolja. A kések a nyilak irányában mozognak egymás felé és éles (48) élük a drótot lenyírja, egyúttal pedig ékalakú csúcsot létesít. (3c ábra). Ha azután a kések a 3c ábrán látható nyíl irányában mozognak, a (49) fölületek a (48) toldatokat az első műveletnél keletkezett ék éleire nyomják, úgy hogy egy négyoldalú gúla keletkezik, minek megtörténte után a kések ismét a kezdeti állásukba térnek vissza. Hogy a szög a második művelet közben ki ne ugorhassék, a (45) fölületet legczélszerűbben a (48) fölülettel párhuzamos reszelő vágásokkal lehet ellátni.