15634. lajstromszámú szabadalom • Különböző hangokon ütő óra

órát készül ütni a (Z) kerék kikapcsolódik a az igy fölszabadult (E) kerék (1,11) peczkeí a (h, hl) karokba kapaszkodnak és így ezen (h, hl) karokat, valamint az (A, B) kalapácsokat az (1, 11) peczkek fölemelik; mihelyt pedig a (h, hl) karok az (1, 11) peczkekről lecsúsznak, az (A) kalapács legott az alaphangot adó (kl) lemezkére esik, kevéssel utánna pedig (B) kalapács az egy órának megfelelő (k) hangadó letnezkére üt; mire az (nl) kar (p) orra a (Z) kerék legközelebbi fogába esik, (L) kerék (t) csapszöge pedig az (nl) kar fölső végéhez fekszik s az ütőszerkezetet a következő óráig működni nem engedi (1. ábra). A mutatók haladása közben a (c) bütykös tárcsa a (d) szögletemeltyűt s ez az (S) csillagot s a vele egy (G) tengelyen lévő (T) dobot is forgatja (3. ábra) és az (f) rúgó ferde fölületű (x) orra az (a) peczket addig tólja, míg az orr a két (a) peczek közé jut; ezen forgatás által a következő órának megfelelő (k) hangadólemezke a (B) kalapács alá kerül (3. és 4. ábra). Miután a (c) bütykös tárcsa a szögletemeltyűt elhagyta, az (fl) rúgó e szögletemeltyűt előbbi helyzetébe visszaviszi (4. ábra). Ha az óramutató ez alatt a 4. ábrán látható helyzetbe jutott, akkor az (E) kerék másik (1. 11) peczekpárja az (A, B) kalapácsokat mozgató (h, hl) karok közelébe él-és a nagy mutatóval összeköttetésben lévő (F) kerék (o) peczke a (w) szögletemeltyűt fölemeli, minek következtében (w) emeltyű másik karja az (n) kart fölemeli. Az (n) karral együtt a (K) tengely és (nl) kar is mozgásba hozatik s e karnak orra a (Z) kerékből kikapcsolódván, az (L) kerék (t) csapszöge fölszabadul (4. ábra). Az óramű a kikapcsolás után egy kis ideig mozog, de később a (w) szögletemeltyű fölső részébe ütköző (N) kerék (m) peczke mozgásban föltartja mindaddig, míg az (o) peczek (w) szegletemeltyű alsó részén áthalad, vagyis míg a nagy mutató alsó függőleges állásba jut; ekkor a (w) szögletemeltyű eredeti helyzetébe visszatér, (m) peczek szabaddá lesz és az óramű akadálytalanul foroghat (5. ábra), a hangadó készülék a fönt leirt módon megszólal és pedig olyképpen, hogy az órák jelzésénél az alaphang t, i. (kl) lemezke egyszer, a fölső (k) hang pedig kétszer, a félórák jelzésénél úgy az alap, mint a fölső hang egyszer-egyszer szólal meg. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Különböző hangokon ütő óra, jellemezve a forgó (k) és a szilárdan álló (kl) hangadólemezkék és az ezekre ütő (A) és (B) kalapácsok által, melyek az egyes órákat, különböző közvetlen egymásután következő hangokon olykép jelzik, hogy előbb az alaphangot adó (kl) lemezke, azután az illető órát jelző fölső (k) lemezke szólal meg. 2. Az 1. igénypontban védett ütőórának egyik kiviteli alakja, jellemezve a (D) illetve (C) tengelyre erősített (A) illetve (B) kalapácsok és (T) forgó dob kerületére erősített az órákat különböző hangokon jelző (k) lemezkék által, melyek az említett dob, a (c) hüvelyktárcsa, a (d) szögletemeltyű, továbbá (S) csillag (Sl) ágai, valamint az (f) rúgó és (a) csapszög összműködése folytán óránkint egymásután a (B) kalapács alá jutnak. 3. A 2. igénypontban védett ütőkészűlék, (A, B) kalapácsainak mozgatására szolgáló szerkezet jellemezve az (P) kereken alkalmazott (o, ol) peczkeknek működése folytán az (i) tengely körül forgó (w) szögletemeltyű s az ezzel fölfelé mozgó (n, nl) karok által, melyek az (L) tárcsának szabad forgást engednek s ez által (p) orrot a (Z) kerékből kikapcsol ják, minek folytán az így kikapcsolt ütőmű addig forog, míg az (N) kerék (m) peczke a (w) szögletemeltyű fölső részébe nem ütközik, a mikor is a nagy mutató függőleges helyzetbe jutván, a (w) szögletemeltyű az (o), illetőleg (ol) peczektől leesik és az ütőmű szabaddá lesz, végül jellemezve az összműködő (1, 11) peczkek és a (h, hl) karok által, minek folytán a kalapácsok egymásután a hangot adó lemezkékre ütnek. ( 2 rajzlap PALLAS RáSZVÚNY i ArBAS/c NYOMDÁJA HUDAPESTKN melléklettel.)