15628. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű mótorkocsikhoz

— 3 — mileg az ugyancsak üreges (Wl) tengelybe nyúlik. A differencziál áttevés a (Dl D2 és dl d2) differencziál kerekekből áll, melyek egymásba fogódzanak és a perselyszerűen kiképezett, a (W) tengelyre ékelt (NI) korong által a (cl c2) csapok segélyével indíttatnak mozgásnak. Az (N2) korong az áttevés teljes elzárására szolgál. A differencziál áttevés működés módja a következő: Ha a két futókerék ellenállása egyenlő, mi akkor áll be, ha a jármű egyenes irányban mozog, a két (Dl és D2) kereket és evvel a megfelelő (w Wl) tengelyeket a (cl c2) csapokon nyugvó (dl d2) kerekek egyenletesen forgatják. Ha ellenben a jármű éles görbületben mozog, a kisebb körívet leíró belső kerék ellenállása nagyobb mint a külső, nagyobb körívet leíró keréké. A (Dl D2 dl d2) kerékrendszerben az ezáltal megzavart egyensúly automatikusan létesül ismét, minthogy a (dl d2) kerekek a (cl c2) csapok körül forgásnak indulnak és a (Dl kerék annyival marad hátra, amennyivel a (D2) kerék elősiet, vagy viszont, annak megfelelően, hogy a nagyobb ellenállás a (Dl vagy D2) kereken lép-e föl. "Tehát a kisebb ívet leíró belső kerék lasabban forog, mint a nagyobb ívet leíró külső kerék, a különbség a két görbe ívhosszának különbségével arányos. Ha mindkét kereket egyenlő sebeséggel hajtanok, a belső keréknek a jelzett különbség kiegyenlítése czéljából az úttesten csúsznia kellene, miáltal a jármű kormányzása rendkívül megnehezíttetnék, esetleg lehetetlenné is válna. A leírt berendezés főleg nagy, nehéz motoros járművekhez van szánva, melyeknél a hátrafelé mozgás föltétlenül szükséges ; kisebb, könnyebb motoros járműveknél azonban a visszafelé való mozgás fölösleges lehet, mikor a nagy (K2) kúpkerék és a visszafelé való mozgást létesítő áttevés elmarad. Hogy azonban a járművet veszély esetében ennek daczára az (R) emelő segélyével egyetlen forgással meg lehessen állítani, a berendezés olyan is lehet, hogy az (83) fékkorong, melyre a két (B3 B4) fék hat, a (W) tengellyel, illetve a differencziál áttevés (NI) burkolatával van összekapcsolva, a fék működtetésére pedig ugyanazt az emelő berendezést használjuk, melyet a hátrafelé hajtó áttevéssel kapcsolatban leírtunk. A hátrafelé hajtó áttevéssel bíró és ilyennel nem bíró jármű között a különbség. hogy az utóbbi esetben az (R) emelő átfordításával a jármüvet csak megállítani lehet, míg az első esetben a jármű hátrafelé is mozog, ha az (R) emelőt elég soká tartjuk a megfelelő helyzetben. A mondottak jobb megvilágítására szolgálnak a csatolt rajzok 10—16 ábrái. A 10. és 11. ábra az áttevés hosszmetszetét ábrázolja, míg a 12. és 13. ábra az áttevés és vezérmű oldal- és előlnézetét mutatja és a 14., 15. és 16. ábra a különböző fékek sematikus rajza. Ezeken a rajzokon a nagy (K2) kúpkerék, valamint a visszafelé való menethez szükséges áttevés elmarad, míg az utóbbinak (S3) fékkorongja a megfelelő, a (W) tengelyre ékelt és a két (B3 B4) fékkel együtt működő (S3) koronggal van összekapcsolva. Ez képezi egyidejűleg a (Dl D2 dl d2) differencziál áttevés erőátvivő persely részét. Az egyes áttevéseket működtető, illetve a jármű megállításához szükséges fékek szerkezete tetszőleges lehet, a nélkül, hogy evvel a fék általános berendezése és működés módja megváltozik. így pld. az első kiviteli módozatnál az áttevés működtetésére szalagfékeket alkalmaztunk, míg ennél a kiviteli módozatnál fékpofákat használunk, melyek a kötélkorong módjára alakított (Sl S2 S3) fékkorongokat körülveszik. A két, a gyors és lassú mozgást létesítő áttevést működtető (Bl és B2) fék (11, 15. ós 16. ábra) meghúzása és megeresztése ép úgy mint a visszafelé hajtó szerkezettel is bíró áttevésnél a (v) tengelyre ékelt (vl) illetve (v2) kettős emelő, (yl yl) illetve (y2 y2) csuklósrúd és (V) kormányemelő segélyével történik, annak megfelelően, hogy az emelőt az egyik, vagy másik szélső állásába vagy a középállásába visszük e. Ép úgy az (S3) fékkorongokon alkalmazott