15608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos ellenállások előállítására

vagy pedig valamely kevés éleny jelenlé­téhen égő lángot vezetünk keresztül rajta. A kihűlés után nagy szilárdsággal bíró pálczácskák vagy szálak állanak elő, melyek épen oly külsővel és tulajdonsággal bírnak, mint az üveg vagy a zománcz. Ezen pál­czácskák vagy fonalak igen magasfokú fúvólángban (durranó gázban) meglágyulnak és tetszőleges alakúvá hajlíthatok. Ha a hevítési folyamatot oly hőmérsék­letnél hagyjuk félbe, melynél még az ásványi anyagok megolvadása nem következett be, úgy azt fogjuk találni, hogy a szálak, gya­korlati értelemben véve, az elektromosságot nem vezetik és csakis úgy felelnek meg a gya­korlati követelményeknek, ha a masszát az ásványanyagok olvadási pontjáig hevítettük. Ha a hevítés közönséges levegőben, esetleg szénsav áramban történik, az így keletkező testek nem lesznek vezetőkké, habár fölheví­tésük elegendő volt is arra, hogy bennük az ásványi alkatrészek megolvadjanak. Az eddigi eljárás szerint az ásványi al­katrészeknek és a metallikus platinának a gyakorlati életben használható vezetőkeve­rékké való átalakításánál a platinatartalom­nak az ásványi alkatrészekkel szemben túl­nyomónak kellett lennie, míg az új eljárás által előállított testekben körülbelül csak 8—16% platinatartalom van. Végúl, míg az új eljárás szerint előállí­tott, körülbelül 1 mm. vastagságú szál iz­zásba hozatalára rendkívül csekély, körül­belül 03—0 6 Amp. erősségű áram szük­séges, addig a régi eljárás szerint elő­állított hasonló vastagságú szál izzásba hozatalára sokkal nagyobb erejű áram volt szükséges. Ezen jellemző a gyakorlati következmé­nyeiben oly nagy fontossággal bíró különb­ség arra vezethető vissza, hogy az új el­járásnál az előállított szálaknak vezetővé való átváltozása oly módon jön létre, hogy az ásványi alkatrészeknek a redukáló láng hatása közben való megolvadása alatt a platinának vezető chemiai vegyülete, platin­siliczium keletkezik, mely koherens állapo­tában a szálakat vezetővé teszi. Ha az így elkészített szálakat vagy pálczácskákat szét­törik és megőrölik s a keletkezett anyagból ismét testeket formálnak, ezek csekély pla­tina vagy platinsiliczium tartalmuknál fogva vezetőképességgel nem birnak. A szálak előállítására szolgáló keverék­hez közvetlenül is hozzá lehet adni valamely szilárd redukáló anyagot, pl. szenet, ahelyett, hogy a szálakat redukáló közegben, vagy redukáló láng közvetítésével hevítenénk ki. Az elektromosság vezetése az illető szá­laknál vagy pálczácskáknál főképen azoknak fölületéu történik. Ezen körülmény oka, a legnagyobb valószínűség szerint, arra vezet­hető vissza, hogy a szóban forgó testeknek vezetőképessége a redukáló gazok hatása alatt keletkező platinsiliczium képződése által áll elő s mivel a redukáló tényező hatása természetesen az illető testek fölületén a legerősebben érvényesül, az is természetes, hogy ennek következtében a fölületen a leg több platinsiliczium képződik. Ezen megfi­gyelések az ellenállásoknak a következőkben leírandó módosított előállítására vezettek. Az elektromos ellenállások készítésénél a testeket (pálczácskákat, szálakat stb.) por­czellánból, égetett anyagból vagy hasonlók­ból állítjuk elő s ezeket oly keverékkel ken­jük be, mely ugyanolyan összetétellel bír, mint a. föntebb leírt alapanyag. A platina tartalmú anyaggal ily módon bevont pál­czácskákat, stb.-ket erre megszárítván, a föntebbiek szerint redukáló közegben az ásványi anyagok olvadási pontjáig hevítjük. Ily módon tehát szigetelő maggal bíró, vezető burkolattal bevont testek keletkeznek, melyeknek előállítása mellett tetemes meny­nyiségü platina takarítható meg s ezen kívül ezen eljárás lehetővé teszi síkszerű kiterje­désű, vagy nagyobb méretű testek (lemezek, hengerek stb ) készítését is, melyek meg­felelő körülmények között elektródák gya­nánt nyerhetnek alkalmazást. Megtörténhetik, hogy a szilárd, tűzálló maggal nem bíró elektromos ellenállás-tes­tek, midőn az áram hatásának ki vannak téve, megpuhulnak és eredeti alakjukat meg­változtatván, azonnal eltorzulnak, midőn az elektromosságnak hővé való átalakulása következtében a hőmérséklet az ásványi

Next

/
Oldalképek
Tartalom