15608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos ellenállások előállítására
Megjelent 1891). évi szeptember hó 13-án. MAGY. ggj| KIR. SZABADALMI KM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 1560B. szám. Vll/g OSZTÁLY. Eljárás elektromos ellenállások előállítására. W. C. HERAEUS CZÉG HANAUBAN (POROSZORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1899 február 28-ika Ismeretes, hogy ásványi anyagoknak finoman elosztott állapotban lévő fémekkel való keverése által az elektromos áram vezetésére alkalmas oly anyagot lehet előállítani, mely elektromos ellenállások képzésére, elektromos izzólámpákhoz való világító- vagy fűtőtestek stb. gyanánt fölhasználható. Az ily elektromos ellenállások előállításában eddig követett eljárás szerint készített testek azonban rendkívül törékenyek voltak, továbbá a fémből (platina) nagy mennyiséget kellett magukban foglalniok, hogy a testek a metallikus összefüggést el ne veszítsék, mert ez esetben vezetőképességük megszűnnék. Végül, az eddigi eljárás szerint előállított szálaknak izzóvá tételére igen nagy áramerősség alkalmazása szükséges. A jelen találmány szerinti eljárás által előállított pálczák vagy szálalakú testek ellenben nagy mechanikai szilárdsággal bírnak s egyszersmind a platinfémekből viszonylag igen keveset tartalmaznak magukban, az elektromos áramot igen jól vezetik s izzásba hozatalukhoz csekély áramerősség szükséges. A találmánybeli eljárásnál az elektomosságot vezető pálczácskák és szálak előállításához oly természetes vagy mesterséges silikát keverékeket alkalmazunk, melyek | magas hőmérsékletben megolvadnak. Igen czélszerúnek mutatkozott e végre az agyag és azbeszt keveréke Azonban más magas hőmérsékletben megolvasztható és a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított silikát keveréke, vagy a kovasavnak bázikus alkatrészekkel vagy ömlesztőszer gyanánt használt silikátokkal való keveréke is fölhasználható. Ezen porított anyagokat a platinafémeknek oly sóival keverjük össze, melyek hevítés alkalmával a fémet kiválasztják. Ezen czélra legalkalmasabbnak mutatkoztak a cklórammonium vegyületek. A föntebbi keveréket szükség esetén még valamely alkalmas organikus anyag (gummiarabikum) hozzáadása által képlékennyé is tehetjük s belőle rendesen körkeresztmetszettel bíró, hosszúkás testeket állíthatunk elő. Ezen testeket megszárításuk után redukáló közegben igen magas hőmérsékletre hevítjük, mi alatt az anyag megolvadása közben vegyi folyamatok lépnek föl s ennek következtében az előbb szigetelő pálczácskák vagy szálak vezetőkké válnak. A redukáló közeg föltételének legelőnyösebben úgy lehet megfelelni, hogy a hevítést oly csőben vagy csődarabban hajtjuk végre, melybe szénhydrogént vagy hydrogént vezetnek be,