15577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágyának ipari hulladékokból való előállítására

Megjelent 1899. évi szeptember lió il-én. MAGY. SZABADALMI KI 11. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 15577. szám. X/h OSZTÁLY Eljárás műtrágyának ipari hulladékokból való előállítására. WENCK ALBEBT KEBESKEDŐ MAGDEBUBGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 márczius hó 4-ike. Pasteur volt az első, ki bakteriológiai vizsgálatok alapján megállapította azt, hogy a szántóföldben bizonyos baktériumok az összetett nitrogénvegyületeket és az egyszerű ammóniák-vegyületeket oly módon bontják szét, hogy ezek nitritekké, illetőleg nitrátokká változnak át és ezen könnyen fölszívodó nitrogénvegyületek a növényfejlesztéshez igen alkalmasak. Később még sok más hires természetbúvár, mint Winogradsky, Schlösing és Míintz is kutatott ezen irányban és Pasteur nézeteit megerősítette. Winogradsky azonkívül még azt is megállapította. hogy a nitrifikáló baktériumokban ehlorofill helyett úgynevezett chromofill van jelen, melynek segélyével szénszükségletüket nemcsak szerves szénvegyületekből, hanem szervetlen szénvegyületekből is fö dözhetik. Anyagcseréjük föntartása czéljából azonban a világosságra rá vannak utalva. Valamint tehát a nitrifikáló baktériumok működése a redukáló rothasztóbaktériumok működésével ellentétet képez, épúgy a növények észszerű trágyázása bizonyos mértékben szintén nitrifikáló műveleten alapszik, mivelhogy világos dolog, hogy a nitrifikáló baktériumok aránytalanul hatályosabban képesek közreműködni az agrikulturkémiai-fiziologiai növényfejlesztési folyamatnál, mint a nitriteket redukáló, vagyis rothasztóbaktériumok. Ezen utóbbiak, mint azt Stutzer, Burri és mások buvárlatai bebizonyították, még ártalmasak is a növények legfontosabb anyagszaporítására, a mennyiben a nitrovegyületeket az elemi nitrogénra redukálják, a mi azután a növényre nézve haszon nélkül elvész. Természetes tehát és kísérletek is bizonyítják, hogy ezen utóbbi folyamat által a talajra pazarolt drága műtrágyának nagy része a levegőbe szál el és a növénynek nem használ. Eddigelé sajnos nem létezik oly gyakorlatilag alkalmazható módszer, mely ezen hátrányt kiküszöbölné és a nitrifikáló baktériumok működésének elvét a mezőgazdaságra nézve alkalmazhatóvá tenné, a mennyiben az ezen irányban megejtett kísérletek eddigelé nem vezetett számbavehető gyakorlati eredményre. Jelen eljárás föltalálójának azonban sikekerült a nitrifikálás módszerét oly rendszeres módon megállapítani, hogy ez által a műtrágyánál a redukczió általi nitrogénveszteség lehetősége ki van zárva és számos eddig figyelemre nem méltatott hulladékanyag észszerű értékesítésére lehetővé van téve. A föltaláló ugyanis különösen oly fajta ipari hulladékanyagok értékesítésére törekszik, melyek a tapasztalat és a kisér-