15503. lajstromszámú szabadalom • Újítás a kénsav anhydrid előállítási eljárásában és készülék annak foganatosítására

2 -magában foglalja az (S0s ) képződésére leg­alkalmasabb hőmérsékleteket is. A kénsavanhydridot ily módon a kamra­folyamathoz hasonló mennyiségben állítjuk elő, mihez járul még az is, hogy a reak­ezió hidegebb lefolyása következtében a ké­szülékeket és a kontaktusanyagot kiméljük és munkaképességüket rendkívül fokozzuk. Az eljárást különösen a földolgozandó gázok konczentrácziója szerint sokféleképen foganatosíthatjuk. A kontaktuskészűléket rendesen áram­erősségében és hőmérsékében szabályozható gázárammal, pl. levegővel vagy magukkal a földolgozandó gázokkal, hűtjük; lehet azonban azt más módon, pl. folyadék-, különösen pedig fémfürdők segélyével is hűteni. Ha a kontaktuskészűléket magukkal a földolgozandó gázokkal hűtjük, a gázáramot, melynek erőssége ez által nem befolyásol­tatik, egészben vagy részben egy a kontak­tuscsövet körülvevő térbe vezetjük, mely­ben az a kontaktusanyagnak fölös melegét elvonja. A hűtő térből kiáramló gázokat ekkor a gázok konczentrácziója szerint hű­tés vagy fűtés segélyével a reakczió lefo­lyására legkedvezőbb hőmérsékre hozzuk, mire azokat a kontaktusanyagba vezetjük. Hogy a készülékeket állandóan lehessen használni és hogy a kontaktusanyag haszna­vehetetlenné való válását megakadályozzuk, a földolgozandó gázokat esetleg előzőleg nem csak a poralakú tisztátlanságoktól, ha­nem káros gázalakú fertőzményektől, pl. arzén-, foszfor- és higanyvegyületektől is meg kell tisztítanunk. A következőkben az eljárást és a foga­natosítására használt készülékeket néhány typikus példában közelebbről fogjuk meg­ismertetni. I. példa. Az I. ábrában (M) valamely falazat vagy vascső, melyben az (a) és (b) részekből álló (R) cső van elrendezve, melynek említett részei különböző rendeltetéssel és esetleg különböző hosszal és átmérővel is birnak és melyek közül az egyik bizonyos számú szűkebb cső által helyettesíthető. Az (R) csőnek (b) részébe helyezzük a kontaktus­anyagot, melyet a külső csőbe (n)-nél be­áramló levegővel hütünk, míg az (a) rész a (D)-nél beáramló kénessavtartalmú gázo­kat a reakczióhoz szükségelt hőmérsékre hozza. Az eljárás foganatosításának megkezdése­kor az egész készüléket a (h h) gáz- vagy más fűtés segélyével a reakczió bekövetke­zéséhez szükségelt hőmérsékre hozzuk; konczentráltabb gázoknál a reakczió meg­indulása után további fűtésre egyáltalán nincs szükségünk, mivel a kontaktusanya­gon fölmelegedő levegő az (a) térbe ele­gendő hőt visz be, hogy a reakczióöv el ne tolódjék és hogy a reakczió meg ne szűnjék. A légáramot az elállítható (L) hu­zamnyílások segélyével akként szabályoz­zuk, hogy a (b) csőben lévő kontaktusanyag a reakczióra legalkalmasabb hőmérséket veszi föl. Hígabb gázok földolgozásakor a hűtése közben fölmelegedő levegőt a (h' h') fűtés segélyével még jobban fölmelegítjük, úgy hogy az (a) részhez áramló gázok is fölmelegíttetnek. Még hígabb gázoknál az (n)-nél beáramló levegőt a (h) fűtés segé­lyével vagy más módon esetleg állandóan is előmelegítjük. A (b) kontaktustérből kiáramló a kén­savanhydridet tartalmazó gázok a (c) csö­vön át vezettetnek további földolgozásuk helyére. Az la. ábra több (R) kontaktuscsővel el­látott készüléket mutat be, melyek a (w w') csőfalakon és a (D D') födeleken át közle­kednek egymással. II. példa. Az (M) falazatban az (S) cső van elren­dezve, mely a (w) és (w') csőfalak közt az (R) csövet zárja be (II. és Ilb. ábra). A ké­szüléket működésbe hozatalakor pl. a (h) tüzeléssel a reakczió hőmérsékre fölmele­gítjük. mely tüzelésnek fűtő gázai az (L) csatornákon át elvonulhatnak; ez után a hőmérsékében a (G) fűtő készülék segélyé­vel szabályozható, földolgozandó gázt az (E) vagy (E') vagy az (E) és (E') nyílásokon át az (S) csőbe áramoltatjuk, úgy hogy az az (R) csőbe a kontaktusanyagot lehűti és

Next

/
Oldalképek
Tartalom