15494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék acetyléngáz tisztítására

és egyúttal kis térfogatban nagy tisztítófölületet nyújtok neki. Ilyen készülékekhez azonban darabos tisztítóanyagra van szükségem. Ilyen darabos tisztítóanyag készítése végett a chlórmészből indultam ki, melynek hibáit a továbbiakban is leírt módon sikerült kiküszöbölnöm. A chlórmész ugyanis az eddigi tapasztalatok szerint hatását igen gyorsan veszíti, viselkedését tanulmányozva, ezen jelenség okát két körülményben találtam ; először a chlórmész, ha gázáramot vezetünk rajta huzamosan keresztül, könnyen elbocsátja a chlór legnagyobb részét, másodszor pedig, ha az acetylénben foglalt kén-és foszforvegyületeket egyidejűleg kell lekötnie, oxydáló hatása csakhamar kimerül. Ennek elhárítása végett a chlórmeszet oly anyagokkal keverem, melyek egyrészt a chlórt erősebben kötik, másrészt pedig a szulfidként igen energikusan visszatartják. Ily módon gátolva a chlór kiűzését, a szulfidkeret más anyagokkal lekötve, tehermentesítem a chlórmeszet, miáltal az tisztító hatását sokkal hosszabb ideig megtartja. Azonkívül valamely kötőanyagot használok, hogy porosus, a gázáram által egész tömegében áthatható, darabos tisztító anyagot nyerjek. A chlór szorosabb megkötésére és a szulfidkén visszatartására fölös nátronlúggal vagy kálilúggal oldott ólomsót (végeredményben tehát lúgos olomoxydnátront vagy kálit) használok, a lúgot olcsóbb előállítása végett szóda vagy hamúzsír és mész keverése által állítom elő. Az óloinoxydkáli tartja vissza tudvalevőleg legenergikusabban a szulfidként. Ezt sűrű péppé keverem a chlórmésszel, azonkívül kötőanyagul homokot, téglaport, gipszet, vagy bármely más e czélra alkalmas anyagot, pl vízüveget vagy rostos anyagokat keverek; a tömeg néhány napig száradva, szilárd darabos tisztítóanyagot képez. Használhatom azonban ezen anyagokat úgy is. hogy porózus szilárd anyagokat pl. horzsakövet, vagy tégladarabokat impregnálok chlórmészoldattal és ólomoxykáli vagy nátronnal. Ezen darabos tisztítóanyagokat a rajzban mellékelt készülékben használom föl, melyben a gáz hűtés után az ammóniák lekötésére kénsavon halad keresztül, majd pedig a csavarvonalalakú csatornában elhelyezett darabos tisztítóanyagon vezetem át, melynek fölső részét chlórnyomok visszatartására még egy mészréteggel látom el. A tisztítandó gáz (k) nyíláson át ömlik a tisztítóba, keresztülhalad a (d) vízhűtőn és a nyilak irányában a savanyított mosóvízbe vezettetik. A savanyított víz (a) csapon jut az edénybe, a (c) csap kinyitása által pedig onnan leereszthető; a megengedett vízállás legmagasabb poutján (b) csap van elrendezve. A savanyított víz fölvételére szolgáló edény falak által két részre osztatik, a középső rekeszbe jön a gáz, mely az itt lévő folyadékot a szélső rekeszbe szorítja, hogy (g) nyílásokon a szélső rekeszbe mehessen, azután átvonul az itt lévő savanyított vízoszlopon, az (n) szitákon keresztül a (h) edénybe lép. ennek csavaralakú csatornáiban lévő darabos tisztítóanyagon átvonul, miközben hatásosan megtisztul és végre a használati helyre elvezettetik. A (h) edény kicserélhetően van elrendezve, középen lévő (i) tengelyére csavarvonalban a (k) lap úgy van alkalmazva, hogy a (h) edényben csavaralakú csatorna keletkezzék, mely a darabos tisztítóanyag fölvételére szolgál; a tisztítókészűlék vízzáró födéllel van ellátva. Természetes, hogy tisztítókészűlék minden más darabos, szilárd anyagba itatott tisztítóanyagra is használható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Acetyléngáz tisztítására szolgáló tisztítóanyag, jellemezve az által, hogy chlórmeszet óloinoxydkáli vagy ólomoxydnátron oldattal elegyítünk, a sűrű péphez alkalmas kötőanyagot mint pl. homokot, gipszet, téglaport adunk, hogy száradás után szilárd, darabos, porozus tisztítóanyagot nyerjünk. 2. Az 1. alatt jellemzett anyagoknak chlórmész, vagy alkálihydratpochlorit és ólomoxydkáli vagy ólomoxydnátron használata oldott állapotban, vagy pedig poró-