15464. lajstromszámú szabadalom • Központi fűtés és szellőztetés

- 2 által a szekrények több részre osztatnak, minek folytán a levegőnek többször kell a (3) csöveken áthaladnia, tehát erősebben is melegszik föl, mintha nyitott forgózárak mellett a (3) fűtőcsöveket csak egyszer járná át. A meleg helyiségekből kiszorított hideg és elhasznált levegő, mint huzamlevegő a (13) csatornán keresztül a rostély alatt lévő (14) légkamrába áramlik, míg (19) csövön át hideg friss levegő nyomul (6) légkamrába. A (2) fűtőcsatornák kikapcsolására és szabályozására az állítható (12) forgószelep szolgál, melynek segélyével a füstgázok vagy részben, vagy egészben a (11) csatornán keresztül közvetlenül a kéménybe vezethetők. (8) egy szelep, melyen át az előmelegített levegőnek elvonulása (7) kamrából szabályozható. A 6. ábra a fűtőbatteria egy módosított alakját mutatja; (7) hengeralakú kályha az egyik légszekrényt képezi, míg a másik (6) légszekrény hengeres köpenynek van kiképezve és a fűtőbatteriát burkolja; a két légszekrény összekötésére a sugárirányú (3) csövek szolgálnak; (2) füstcsatorna spirálszerűen emelkedik, A 7. ábrában föltűntetett kiviteli alak csak elrendezésében különbözik az 1—5. ábra alakjától, itt ugyanis a füstcsövek vízszintesek és ennek következtében (3) csövek függélyes, (6) és (7) légszekrény pedig vízszintes elrendezést nyer. A fölsorolt fűtőbatteriák egyikének vagy másikának alkalmazása tisztán a helyi viszonyoktól függ. Ha ezen berendezéssel akarunk valamely lakóházat fűteni, akkor a romlott, elhasznált levegőt a fűtőbatteriához kell vezetni míg a fölmelegített levegőt a fűtőbatteriától az összes helyiségekbe kell juttatni. Ezen czélból (19) szívócsatornát alkalmazzuk, mely az épületen kívül lévő alkalmas helyről friss levegőt szív (6) légkamrába, honnan, miután fölmelegíttetett, (7) légszekrénybe áramlik. A fölmelegített levegő innen (17) csatornákon keresztül a különböző emeletekre áramlik, hol mindenütt a padló magasságában lép ki. Az elhasznált levegő hasonló módon a mennyezeten lévő (13) csatornákon át a főcsatornába, innen a (4) rostély alatt lévő (14) légszekrénybe jut és a tüzelés táplálására használtatik föl. Világos, hogy a meleg levegő körfolyama által a lakáshelyiségek czélszerű szellőzése éretik el. (13) és (17) csatornák czélszerűen oly módon helyeztetnek el, hogy az üreges mennyezet alatt, illetve az üreges padló fölött torkolnak, mint az a 9. ábrában nagyobbított léptékben van föltüntetve. Mint a rajzból látható, a (27) tartókra (melyek között lévő tér hangtompító anyaggal, pl törmelékkel van kitöltve) keresztirányban a (21) léczek szögeltetnek, melyekre azután a (22) padlózat és a (23) mennyezet erősíttetik. A meleg levegő nem csak a padlózatot melegíti föl, hanem kisugárzás folytán és a díszlettel ellátott (24) nyíláson át is jut a szoba levegőjébe. Hasonlókép az elhasznált levegő (25) nyíláson keresztül lép az üreges mennyezetbe és innen az elvezető csatornákon át a fűtőbatteria (14) légkamrájába jut. A (24) kivezető nyílás és a (17) elosztó csatorna elrendezése a 10. ábrán látható, míg a 11. ábra a (25) nyílások elrendezését mutatja. Az üreges padló, illetve mennyezet alkalmazása nem föltétlenül szükséges, mert a csatornák a falak hosszában vagy a helyi viszonyoknak megfelelően máskép is elrendezhetők. Az elhasznált levegő elvezetésére szolgáló elvezető (13) csatornákat egy ugyanazon épületben vagy helyiségben czélszerű egy (26) főgyűjtő aknába egyesíteni (11. ábra), honnan közös cső vezet a fűtőbatteriához. Ezen aknából egy másik, jól elzárható csatorna is ágazhatik el, mely közvetlenül a kéménybe vezet, hogy nyáron a romlott levegőt a helyiségekből kiszívhassuk. Végül a meleg levegő bevezetésére egyszerű apró nyílásokkal ellátott (17) vezetőcsöveket is alkalmazhatunk (12. ábra.) A kettős padlózat (29) kivezető nyílásokkal van ellátva, melyeken át az elhasznált levegő levezettetik és végül az (1) fűtőbatteriába jut. Az elhasznált levegő elvezetésére a mennyezet is fölhasználható, mely esetben az készül kettősen. Az eddig tár-