15440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éghető gázok és gőzök meggyújtására szolgáló gyújtók előállítására
— 4 -nem kivánora magamat- a drótbetét alkalmazására szorítani, ép oly kevéssé vélem azt, hogy a drótbetétet általában használni fogom, még pedig annyival kevésbbé, mert a második szövetnek az első szövettel való egyesítése által a drótbetéttel legalább egyenértékű tartót nyerek. Ha az első szövetet drótbetét nélküli szövetből állítom elő, akkor az oldatokat általában konczentráltabb alakban állítom elő, mint ha drótbetét nélküli szövetet impregnálok, de ebben az esethez egy impregnálás is elégséges. Eme konczentráltabb oldatnál 1 1. vízre egy kg. sókeveréket számitok. A második szövetet cerium nitráttal, vagy thorium nitrát és a következő fémek : a cerium, didymium, praseodimium vagy neodymium egyike, nitrátjának keverékével impregnálom. Igen czélszerű keverék a következő: 92% thorium nitrát, 4% neodymium nitrát és 4»/o cerium nitrát, mely keveréket kellő mennyiségű vízben, 1 kg. keveréket 1 1. vízben oldom föl. Ha rutheniumot is használok, ennek súlya 0'2%-iiál nagyobb nem lehet, czélszerű, ha 0* 1 °/0 -nál kisebb. Ruthenium ily mennyiségben alkalmazva gyújt. A oldat a szöveten sárgás csapadékot képez, ha a szövetet elhamvasztjuk barnás szint vesz föl. Az így kezelt szövet az első nél jóval szilárdabb. Ezt a szövetet a (3) izzótest tölső részére varrjuk, vagy azon más módon erősítjük meg, ha közönséges gázlángnál alkalmazzuk, csokrot készítünk belőle, mindkét esetben Bunsen-láng vagy más nagyon meleg láng segélyével hamvasztjuk el. Ekkor a nitrátok oxydokká alakulnak át, melyek a szövet lyukacsait kitöltik és rendkívül nagy az elnyeletést és megsűrítést végző fölületet képeznek. Ez az izzótest jóval jobban gyújt, hs azt levegővel kevert hydrogén, karburáit hydrogén vagy vízgázáramban alkalmazzuk, mint ha közönséges Bunsenlámpánál vagy gázlámpánál használjuk. Az izzást az oxygén inegsűrítése következtében az első szövet kezdi meg, míg a második szövet az első szövet által fejlesztett hő hatása következtében jön izzásba és csak ekkor kezdi az oxygént nagyobb mértékben elnyelni és a szövet izzásba jővén, a gáz égését később is elősegíti. A második szövet nagy oxygént átvivő képességét a benne lévő sok neodym-. cerium-. praseodym-és didym-oxyd okozza, mely a levegő oxygénjét elnyeli, megsűríti és más testeknek adja át. A második szövet alkalmazásának előnyei a következők: A gáz vagy gőz meggyújtását biztosítja, még akkor is, ha az első szövet megsérül, a gázt az izzótestben robbanás okozása nélkül gyújtja meg, míg az eddig használt gyújtóknál a robbanás elkerülhetetlen volt; meggátolja, hogy a láng az izzótest egész hosszán kicsapjon, mi akkor, ha az automatikus gyújtó az izzótest egyik oldalán csík alakjában volt alkalmazva, könnyen megtörténhetett ; az izzótest megtartja alakját, míg ha a gyújtó csíkalakú, egyik irányban kiszélesedik, minthogy eme gyújtóanyaggal ellátott és a másik rész tágulási együtthatója különböző, végül nagyobbíthatja az izzótest szilárdságát. A rajzon a (3) izzótest, mint az szokásos, egy (4) tartóval van ellátva. Bár a keverék tartójául legczélszerübben szövetet lehet alkalmazni, más tartó is alkalmazható, mikor a keveréket paszta, rudacska stb. alakjában lehet használni. Az első szövet impregnálására szolgáló oldatokban platina-chlorid helyett palladium vagy más a platinacsoportba tartozó fém chloridja is alkalmazható, de én legczélszerübbnek a platina alkalmazását tartom. Palladium chlorid alkalmazása esetében a keverék összetétele a következő: 25—75°/0 cerium nitrát és 75—25°/0 palladium chlorid ; 1 kg. keveréket 1 1. vízben oldok. Úgy találtam, hogy a drótbetét okozza az izzótest törését. Ennek oka okvetlenül az, hogy a thoriumoxyd a folytonos hevítés közben zsugorodik, a drótbetétes szövet pedig nem zsugorodhatik, tehát az izzótest szorosan a drótbetétre szorul, mi törésre ad
