15440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éghető gázok és gőzök meggyújtására szolgáló gyújtók előállítására

— 2 — A találmánny tárgya rendkívül sokféle módon vihető ki, legkiemelkedőbb és legfontosabb jellemzője az, hogy a gyújtáshoz szükséges hőmérsékletet oxygén elnyeletésével létesítjük. A platinmoornak gyújtó alakjában való alkalmazásánál a legnagyobb nehézséget a platinmoornak való elhelyezése okozza. Találmányom ezen a hátrányon is segít oly módon, hogy két szövetet alkalmazok, melyek közül az egyik a másik kötőanyagát vagy tartóját képezi, vagy pedig, hogy platinvagy irídium- vagy a két fém ötvözetéből készült hálót használok. A gyújtó legczélszerübb kiviteli módozatai a csatolt rajzlapon láthatók. Az 1. ábra egy a gyújtóval fölszerelt izzótest perspektivikus képe: a 2. ábra eme gyújtó metszete; a 3. ábra a gyújtó szövetének kötését ábrázolja nagyobb mértékben rajzolva; a 4. ábra egy közönséges gázlángzóhoz való gyújtó nézete; az 5. ábra egy közönséges lángzóhoz való gyújtó nézete; a 6. és 7. ábra az 5. ábrához tartozó részlet. A találmány legczélszerübben a következőkben részletesen ismertetendő módon vihető ki, az ismertetendő kiviteli módozatok gyakorlati kísérleteim és vizsgálataim folyamán legczélszerübbeknek bizonyultak. Gyakorlati kísérleteim azt mutatták, hogy a gyújtót képező anyagokat legczélszerübben oldatok alakjában lehet földolgozni, melyekkel szöveteket itatunk át, a szöveteket megszárítjuk, elhamvasztjuk és azután a hamut a kellő helyen elhelyezzük. Bizonyos esetekben czélszeriinek tartom, ha az anyagok oldatát fonalakkal itatom föl és ezen fonalakat használom föl a gyújtó előállítására oly módon, hogy a fonalakba a szövet készítése előtt platinát inkorporálunk, vagy hogy azt vékony platinafonalakkal körültekerem, mely az elhamvasztott szövet tartója gyanánt szerepel. A gyújtó készítésére két (1) és (2) szövetdarabot veszek, melyek legczélszerübben pamutszövetek lehetnek, ezek közül az egyik. ha kívánatosnak látszik, dróttal lehet merevítve. Tegyük föl, hogy az egyik, az (1) szövet dróttal van átszőve, erre a szövetre fektetjük a (2) szövetet, úgy hogy az utóbbi tartóját képezze. Ez az első szövet indítja meg az izzást, a másik pedig a gáz meggyújtására szolgál. Az (1) szövet platina- és thoriumsó vagy platina- és ceriumsó vizes oldatával van itatva, a platinasó mennyisége 60—40% a thoriumsóé 40—60%, vagy a platinasóé 60—40°/o, a ceriumsóé pedig 40—60%, az így itatott szövetet megszárítjuk és újból egy második oldattal itatjuk, mely thoriumot vagy eeriumot tartalmaz, annak megfelelően., hogy az egyik vagy másik sót alkalmaztuk-e az első oldatban, más szóval, ha az oldat thoriumot tartalmazott a második is thoriumot fog tartalmazni és ha az első oldat eeriumot tartalmazott, a második is eeriumot fog tartalmazni. Az első oldat — ha dróttal merevített szövetet használtunk — 11. vízben 600— 750 g. platin- és thoriumsó vagy platina-és ceriumsókeveréket fog tartalmazni. Ha az első impregnálásnál platina thoriumsó oly konczentrácziójú keverékét használjuk, melyben 1 1 vízre 500—750 platina-thoriumsókeverék esik oly konczentrácziójú keverékét használjuk, melyben 1 1. vízre 500 750 platina-thoriumsókeverék esik, a második impregnálást azon oldatok egyikével végezzük, melyeket az 1—9. pontok alatt sorolunk föl, vagy ha az eíső impregnálást platina-ceriumsó keverékével végezzük, melyek ugyanoly konczentráczióval birnak, mint az első sorban említettek, a második impregnálás azon oldatok egyikével történik, melyek a 10—14 pontok alatt sorolvák föl. Ezen sókeverékek a következők: 1. 30—70% thorium nitrát, 70—30% platinachlorid. 0'2— 2% iridiumchlorid; 2. 30—70% thorium nitrát, 70—30% platina chlorid, 0-2— 2% osmium chlorid; (Az osmium chlorid ebben a keverékben nem illanó.)