15396. lajstromszámú szabadalom • Szedőgép végnélküli továbbító szalaggal

3 -felé nagyobb vagy kisebb hajlást kell adni, hogy ez által a betűknek biztos továbbítását érjük el. Az 1. ábrában feltüntetett továbbító szalag ennek megfelelően van elrendezve. w A \í — föltételnek megfelelve, fö' COS A lösleges arra törekedni, hogy a (20 21) szalagok által képezett szög lehetőleg kicsiny legyen. Elméletileg e tekintetben nincs határ, míg a gyakorlatban 90°-ig sőt ezen túl is lehet menni, ha csak a (16) szalagnak a vízszintessel képezett hajlásszögét is megfelelően nagyobbítjuk. Magától értetődik, hogy a konvergáló (20 21) szalagok helyett csak egyetlenegy ily rézsútos szalagot is lehet elrendezni; természetes azonban, hogy akkor egyidejűleg az (a) gyűjtő helyet is a középről az egyik oldalra kell áthelyezni. A (22 24) korongok az állvány (28) harántsínjének (26 27) tartóiba vannak ágyazva, míg a (23 25) korongok az állvány oldalfalainak (29 és 30) tartóiban nyugszanak. A szükséges sebesség a (31 32 33 34) kúpkerékpárok segélyével vitetik át a (15) hengerről a (23 25) korongokra. A (16) továbbító szalag a (35) lemezen vezetődik (1. ábra), mely azt behajlás ellen biztosítja. A végnélküli szalaggal ellátott továbbító szerkezetek eddig még azon hátránnyal is bírtak, hogy a typek a szalagról a gyűjtő csatornába való átmenetüknél a szükséges fordulatot nem kényszermozgással végezték, minek következménye az volt, hogy a typek átfordultak, megakadtak, sőt el is törtek. A jelen találmány tárgyát képező gép a betűket a következő módon gyűjti: a továbbító szalagnak alsó végére érkező typek a veliik közölt sebességüknél fogva, a (36 37) vezető lemezek között továbbcsúsznak az ezekkel összekötött és a (26 27) tartókra erősített (38) fenéklemezen át a gyűjtő helyre, a mint ez az (l1

) typre nézve az 1. ábrában láthható. A fenéklemez a (40 41) korongok között végül a szabad (39) nyelvbe megy át (1. 3. és 4. ábrákat is). A (40 41) korongokat a középső (42) korong betűszélességre választja el egymástól. A (36 37) lemezek a (40 41) korongok síkjaiban fekszenek és a gyűjtő csatornának az ugyanazon síkokban fekvő (43 44) oldalfalaihoz csatlakoznak. Ezen lemezekbői annyi van kivágva, a mennyi a (40 és 41) korongok számára szükséges. A (40 41 és 42) korongok egy (46) tengelyen ülnek, melyet egy rövid (46) szíj segélyével a (14) henger hajt. A (40 és 41) korongok ekképen a gyűjtő csatorna oldalfalainak forgó alkatrészét képezik és miután ezen korongok durva fölületú anyagból készültek, ezek a (29) nyelven át a közéjük érkező typet súrlódásuknál fogva magukkal menesztik és azt a gyűjtő csatornában fölállítják, miután ennek (47) feneke a type továbbvitelét megakadályozza. Ebben a (44) korongok is segédkeznek, mihelyt a type alsó végével ezen korong és a már képezett sor közé jut. A csatornába vezetett type ekkor egyidejűleg az egész sort is megfelelő darabbal előbbre tolja. Még jobban működik a szerkezet, ha a (40 41) korongoknak karimáit ruganyos anyaggal, pi. gummival látjuk el és a (48 49) kúpos görgőkön (3. és 4. ábra) járatjuk keresztül melyek a karimákat kissé összenyomják Ez által a typek és a korong karimái közti súrlódás nagyobb lesz és a typek teljes biztonsággal állíttatnak föl a gyűjtő csatornában. Ezen gyűjtő szerkezetnek új műszaki előnye a régebbi hasonló szerkezetekkel szemben abban rejlik, hogy az utóbbiaknál a type irányának változtatása nélkül jut a forgó koronghoz, melyen mint egy görgőn csúszott addig, míg alsó része a gyűjtő csatornában lévő sor végébe nem ütközött és csak aztán szorult súrlódás folytán a sor vége és a korong közé; ilyenkor azonban a type alsó részének élei lassan lekopnak, lekerekednek, miáltal egyrészt a type nem lesz pontos, másrészt pedig a gyűjtésnél a súrlódás által eszközölt továbbítás is idővel igen bizonytalanná lesz, úgy hogy ez által az említett zavarok keletkeznek. Ezzel szemben a jelen találmánynál a type mi-