15384. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemű aknakemencze czement, mész és hasonlók égetésére

2 — csapóajtók (u) láncz meghúzása által pillanatnyilag ismét bezáródnak s a töltő-szerkezetet a következő töltésre szolgáló nyag fölvétele végett ismét fölemelik, A kéménynek a (C) füstcsatornához csatlakozó részében (1. és 2. ábra) léghuzamgátak vannak befalazott (d) ívek alakjában kiképezve, melyek a tüzelési gázokat korlátolt mértékben bocsátják keresztül s azoknak melegségét a kemenczáben hosszabb ideig visszatartják. Ezen gátakon való keresztülhaladás után a fütőgázok vagy jobb, vagy balfelé az (F) vagy (G) szárító kamarákba jutnak (2. ábra). Ezek a kéménynek két egymással szemközt lévő oldalánál vannak elrendezve, még pedig oly magasságban, hogy az égetendő anyag (h) szállítókocsikon közvetlenül az adagolás helyére legyen gördíthető. A szárító kamarák kiképezése czéljából (D) kéményt egy erős (k) boltozat zárja el, melynek oldalsó nyúlványa" nyelvek gyanánt annyira benyúlnak az (F és G) kamarákba hogy a tüzelési gázok kényszerítve vannak a szárítókamarák teljes belvilágán keresztül áramolni. Ezen (k) boltozat alatt és fölött, a kémény falazatában (f g) nyílások vannak kiképezve, melyeken keresztül a szárítókamarák a kémény bel világával közlekedhetnek. Ezen (f g) nyílásokat (m n) füsttolókák zárják el, melyek közül a fölső (m) tolókákat (ml) nehezékek ellensúlyozzák, míg az alsó (n) tolókákat egyszerűen oldalirányban lehet félretolni. A kívülről (o) ajtók által elzárható szárítókamarákban sínvágányok vagy hasonlók vannak alkalmazva, az égetendő anyag szállítására való kocsik vezetésének megkönnyítése végett. Két szárító-kamarának elrendezése azért ajánlatos, mert ez által az üzem nincs megszakításnak kitéve, úgy hogy az alatt, míg az egyik szárító-kamarát kiürítik és ismét megtöltik, a fűtési gázok a másik szárító-kamarába vezethetők át, mi közben az elzárt füsttolókák megakadályozzák e gázokat abban, hogy azon kamarába hatolhassa- ! nak, a melyben kiürítése vagy töltése folyamatban van. A találmánybeli aknakemenczének működési módja a következő: Míg az eddigi kemenczéknél téglasajtókban tégla-idomokká formált nyers anyagot külön szárító-telepeken kellett előzőleg megszárítani, a találmánybeli kemenczénél a nyers anyag még nedves állapotban, a fölső formalappal együtt fölemelhető, (h) kocsikra fektethető és a megfelelő szárító-kamarába tolható. Midőn itt a nyers anyag eléggé megszáradt és előmelegedett, innen köz vetetlenül a kemenczébe jut, az által, hogy azt a tüzelőanyaggal együtt, rétegenként (b) keretnek csapóajtajaira rakják s a megfelelő pillanatban (A) égető térbe szórják. A kész termék (a) rostély nyílásai között lehull és onnan megfelelő eszközök segélyével eltávolítható. A fúvólevegő alkalmazása, mely a nyers anyag tulajdonságai szerint az égető térnek különböző helyén vezetendő be, különösen könnyen törékeny anyagnál ajánlatos, mely a kemencze légvonatát mesterséges úton megnöveli. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Folytonos üzemű aknakemencze czement, mész és hasonlók égetésére, jellemezve az (A) égető-tér fölött elrendezett (B) töltő-akna által, melyet fölülről a megfelelő adagoló-készülék és a földolgozandó nyers anyag együttesen zár el, vagy zárása más módon történik, jellemezve továbbá az égető-térrel (C) füstcsatorna által összeköttetésben lévő, az égési gázok visszatartására szolgáló (g) léghuzamgátakkal ellátott (D) kémény, valamint az ezen kéménnyel összeköttetésben álló s a fűtési gázokkal szemben váltakozva elzárható vagy megnyitható (F) és (G) szárító-kamarák által. 2. Az 1. pontban igényelt folytonos üzemű aknakemenczénél az adagoló-készülék, képezve a (t) lánczok között függő, (bl b2) csapóajtókkal ellátott, emelhető és sülyeszthető (b) keret által. (1 rajzlap melléklettel.) [/LLAS PÍ CZVÉMY I XHSAsAC NYOMDÁJA nODAPESTKN