15353. lajstromszámú szabadalom • Újítások gázmótorok gázfejlesztőin
kékkel telt vizet leeresztjük és tiszta vízzel pótoljak. Egy lég- és gőzbevezető eső a gázfejlesztő alsó részét körülvevő és a tüzelés rostélya alatt végződő palástba nyílik. Ezen (p) cső másik végén (r)-nél megszűkül; az állandó nyomású gőz (h) elpárologtatóból a (j) csőbe ömlik, mely a (p) csőbe nyúlik és az (r) szűkület felé vau irányítva, úgy hogy akkor, a midőn a motort a gázfejlesztő nem táplálja, a gőz sebességénél és sűrűségénél fogva az (r) nyíláson át a szabad levegőbe elillan. A (p) csövön a gázfejlesztő tüzelése és a gőzcső beillesztési helye között (s) légbevezető cső van elrendezve, melynek beömlő nyílását a (t) csaj) szabályozza, Az imént leírt készülékben a gőz nyomása állandó, mivel épen elegendő nagy arra, hogy a gőzt a vezető csöveken át hajtsa, illetőleg a külső levegőbe vezesse. Ha a gőznek állandó, de negyobb nyomást akarunk adni, akkor az elpárologtatókat tápláló szerkezetekkel kell ellátnunk, a mit azok a gyakorlatban általában használatban vannak Ha a tüzelőanyag körülbelül a (g) nyílás feléig izzásban van ós a gázfejlesztő faszénnel teljesen meg van töltve, akkor a motort miután gázbevezetőcsövét az (o) csőhöz kapcsoltuk, üzembe hozzuk. A levegő és gőz keverési arányát megfelelően kell szabályozni. Mikor, a mótor gázt szivat be, a levegő és gőz a (p) csövön át a rostély alá jut, innen a tüzelésbe áramlik és itt a levegő és vízgőz oxygénje az izzitó szénnel érintkezve egy szénoxyd, hydrogén és nitrogénből álló gázt képez. Ezen gáz a (g k n o) csöveken át a motorba jut. Mialatt a (g) és (h) csövön átmegy, az (i) tartályban lévő vizet fölmelegíti és a gázfejlesztéshez szükséges gőzt állítja elő; a (k 1 és 11) csöveken átáramolva lehűl, az (11) csőből az (m) tartályba történő kiáramlásakor pedig tisztátalanságait a víznek leadja. míg végre tiszta és hűtött állapotban az (0) csövön át a motorba jut. A levegő és gőzkeveréket szabályozó berendezés működése a következő: ha a mótor gázt szivat be és a (t) légbevezető csap el van zárva, az összes gőz a gázfejlesztőbe áramlik, mert az (r) nyíláson át levegő juthat be. A keverék ekkor tartalmazza a legtöbb gőzt. Ha azonban a (t) csap nyitva van, mikor a mótor gőzt be nem szivat, akkor levegőt sziv be a gázfejlesztő : végül, ha a légáramot (s)-nél és (f) csap segélyével lefojtjuk, akkor a levegő az (r) nyíláson a lefojtáshoz arányosan szivatik be és megfelelő mennyi ségű gőzt ragad magával, mely gőzmennyiség a (t) csap egyenlő nyitásánál állandó. Ha a mótor bármely okból nem szivat be gőzt, akkor az összes gőz az (r) nyíláson át eltávozik és nem jut a gázfejlesztőbe. Világos, hogy e berendezéssel a gőz és levegő oly arányú keverékét hozhatjuk a gázfejlesztőbe, mely a mindenkori követelményeknek megfelel, világos továbbá, hogy a gőz csak megfelelő keverési arányban juthat a gázfejlesztőbe, a mi elengedhetleniil szükséges is, hogy a tüzelésben a gáz jó fejlesztéséhez igényelt hőmérséklet föntartassék. Másrészt a gáz — útjának egész hosszában — attól a pillanattól fogva, midőn mint gőz és levegő jut a gázfejlesztőbe, egészen addig, míg a motorba jut nem ütközik más ellenállására, mint a mit a csöveken és a faszéntömegen föllépő súrlódás okoz. Minthogy a faszénből nem képződik salak, a rostély sohasem tiimődik el; a rostályközök keresztmetszetei, mindig nagyobbak mint azon csövek keresztmetszetei a melyeken a gáz átáramlik. Azon ellenállás, tehát, melyet a gáz a motorba való áramlásáig útjában talál nem nagyobb, mint a petróleumkarburátoroknál föllépő ellenállás; minthogy pedig a gázmotorok akkor, ha dugattyú által szívják a gázt a karburátorokb a igen jól működnek, hasonlóképen jól működnek majd a gázmotorok, ha gázalakú keveréket az előbb leírt gázfejlesztőbe szívnak. SZABADALMI IGÉNYEK. I. Gázfejlesztő gázmotorokhoz, az által jellemezve, hogy a gázfejlesztőtér fg h k 1) és (11) csövek által közvetlenül valamely