15336. lajstromszámú szabadalom • Újítások magnezit pörkölő és rokon (czement, dolomit stb.) anyagok égetésére szolgáló gázkemenczéken

- 2 vonalig a 3. ábrán látható oly keresztmetszetbe megy át, mely körívek köré írt négyszög által képeztetik, minek folytán a keresztmetszet jelentékenyén bővül, a mi a kanyarulatban a mozgó anyagnak akadálytalan haladására szükséges ÍB. Ezen két átmenet azonban fokozatosan történik, mint azt a í. ábra mutatja. Az így keletkezett bővülés megakadályozza az anyagnak a torlódását s ez által a pörkölés folyamata simábban folyik le. Az akna ezen részében legczélszerűbben az (A—B) keresztmetszetben egy vagy több (a) nyílást alkalmazunk, melyek úgy a pörkölési folyamat ellenőrzésére, mint az esetleg odasülő anyag lepiszkálására szolgálnak. A pörkölőpest egész hosszában a 6. ábrán látható (I—K) keresztmetszettel bír, mely már az előpörkölő akna és pörkölőpest metszésvonalánál kezdődik; de lehet az átmenet fokozatos is. Az (I—K) keresztmetszet magassági mérete folyton növekedik s ez által a pörkölőpest bővül és feneke lejtőssé válik, miáltal az anyag könnyebben továbbítható. A pest keresztmetszetének ilyetén bővülése azért is szükséges, mert a gáz és levegő keveréke meggyuladván térfogata nagymértékben növekedik, másrészt így a fejlődő szénsav parcziális nyomása lényegesen csökken és a gáztorlódás kikerültetik. Itt a nagy keresztmetszet folytán a gázok sebessége csekély s így melegüket lehetőleg tökéletesen adják át a pörkölendő anyagnak. További útjokban a gázok léhiilvék térfogatuk csökken. Ezért az akna keresztmetszetét is csökkentjük; azonban a keresztmetszet csökkentése azt is eredményezi, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű gázak a kisebb keresztmetszetben lévő anyagot jobban melegítik elő, és a gázak sebessége növekedvén a szénsavat is jobban ragadják magukkal. A pörkölőpest vízszintes irányú (E—F) keresztmetszete az 5. ábrán van vázolva. Ezen (E—F) keresztmetszet átmegy a hűtő akna (G—H) keresztmetszetébe, mely tekintettel az anyag zsugorodására, már kisebb térfogatú leend. A kemencze kezelése és használata különben megegyezik az eddigiekkel, de működésében a szerkezeti változások folytán jelentékenyen kedvezőbb eredményt mutat' úgy a fűtőanyag kihasználása, mint a magnesit pörkölés sikere tekintetében. Ezen szerkezet nem csak négyszög, hanem a megfelelő módon, más sokszög alakú keresztmetszetre is alkalmazható. Czélszerűnek mutatkozott azon szempontból. hogy a fejlődő szénsavat a kemencze belsejéből eltávolítsuk, exhaustornak közvetlenül a kürtő fölött való alkalmazása, mely az 1. ábrán például (y) elektromotorral van hajtva, de a hajtás természetesen szíjjal, kötéllel vagy más átvitellel is történhetik. Az exhaustornak ily módon való alkalmazása egészen új és czélszerű. mert a nagyobb fajsúlyú szénsav biztosan eltávolítható és így az előnyös pörkölés egyik főakadálya mellőztetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítások magnesit pörkölő és rokonanyagok égetésére szolgáló kemenczéken, jellemezve az által, hogy a töltő és előpörkölő akna keresztmetszete domború ívekből alkotott négyoldalú idomokat (A—B metszet), képez, mely az előpörkölőből az égető pestbe való átmenetelnél (A—B tői C D-ig) egyenes vonalakkal határolt négyzetté vagy négyszöggé bővül ki (C D metszet) azou czélból, hogy ezen a helyen lévő kanyarúlatnál a magnesit nagy egyéb pörkölendő anyag összesülése folytán előforduló torlódást és fennakadást leheteltenné tegyük, a gáztorlódást és annak tökéletlen elégését elkerüljük. 2. Az 1. alatt igényelt kemenczéknél a vízszintes pestrésznek fokozatosan növekedő magasság által bővülő keresztmetszetének az (I—1\) metszet szerint való kiképzése úgy, hogy míg egyrészt a kanyarulatból ide jutott anyag a