15321. lajstromszámú szabadalom • Tégla építkezési czélok számára

A 4., 5. és 6. ábrák példa gyanánt egy mennyezet szerkezetét láttatják oldal-, hom­lok- és fölülnézetben, mely szerkezet gya­logjárdák kövezésénél is alkalmazható és melynél az egyes (a) téglák a (b) fáczok és a (c) hornyok segélyével téglasorokká van­nak egyesítve, melyek a (d) téglamagok által merev, minden irányban szilárd mennye­zetté illetőleg kövezetté vannak egyesítve ; habarcsot vagy más kötő anyagot itt leg­följebb a rések betöltésére alkalmazunk. A ábra oly iirös (a) téglát láttat, melyet nehéz jármüvek által bejárt utak kövezésé­nek előállítására alkalmazhatunk előnnyel. Ezen téglát nagyobb szilárdság elérése czél­jából keskenyebb oldalára állítjuk és széles oldalain látjuk el a szomszédos téglákkal való összeköttetésére szolgáló (c) horonnyal és (b) fácczal; ezen tégláknál is a tégla­soroknak bensőbb összeköttetésére iirös vagy tömör magokat alkalmazunk. A 7. ábra ily iirös téglákból alkotott ala­pozást láttat, mely két egymás fölött fekvő téglarétegből áll. melyeknek mindegyike egy­magában a (b) fáczok, a (c) hornyok és a betolt (d) magok közvetítésével egy sort vagy réteget képez ; mindkét réteg azonban egy további (e) fácz. illetőleg (f) horony által van egymással összekötve, hogy a rétegeknek egymáson való csúszása meg­akadályoztassák, miáltal ezek a szokásos vázat az építkezésnél helyettesítik. A 8. ábra oly boltozatot láttat, mely a kövezéshez hasonlóan, hosszoldalukkal föl­felé állított (a) ürös téglákból áll, melyek­nek alakját minden boltozat szerkezete számára külön kell meghatározni és me­lyeknek sorokká való egyesítése szintén (b) fáczok és (c) hornyok segélyével történik, míg a sorok egymással betolandó (d) ma­gok által köttetnek össze. Az ilyen boltoza­toknak fölállítása, valamint általában az ily ürös téglákból álló építkezések foganatosí­tása igen egyszerű, begyakorolt munkást nem igényel és helyességét illetőleg, igen könnyen ellenőrizhető. (1 rajzlap m A 9. ábra ily iirös téglák segélyével épí­tett csatornát láttat. A csatornát egy foly­tonos vagy megszakított (g) tartó rétegre építjük föl; a csatorna maga az f>. ábra szerint előállított (h) alapból, az (i) és (k) oldalfalakból áll, melyeknek ürös téglái egy vagy több sorban vannak fektetve és fá­czok és hornyok által egymással összekötve, míg az (I) mennyezet a talphoz hasonlóan van szerkesztve és folytonos vagy csak helyenként elrendezett (m n) iirös téglák­áltál merevíttetik, melyek szintén fácz és horony által vannak a mennyezettel és az oldalfalakkal összekötve. A 10. és 11. ábrák végre egy falat láttat­nak oldalnézetben és alaprajzban, melynek ürös (a) téglái homloklapjukkal vannak egy­másra állítva és melyek mind a négy ol­dalon a szomszéd téglákkal való összeköt­tetés czéljából (b) fácczal. illetőleg (c) ho­ronnyal vannak ellátva, míg a. téglasoroknak összeköttetése (fölfelé) vagy ürös (d) tégla­magok segélyével történik, melyeket bizo­nyos szánni ürös tégláknak egymással egybe­vágó hézagolásaiba tolunk vagy pedig szin­tén fácz és horony segélyével foganato­síttatik. Minthogy a tégláknak ezen elrendezésnél csak üregei csatornákat alkotnak, azokat különböző czélokra pl. a levegő keringé­sére. víz és füst elvezetésére stb. alkalmaz­hatjuk. .SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Építkezési czélokra szolgáló, ürös, a tég­láknak téglasorokká való összeköttetése czéljából külső fölületein (b) fáczokkal és (s) hornyokkal ellátott tégla. 2. Az 1. alatt igényelt téglákból alkotott téglasoroknak egymással való összeköt­tetésére tömör vagy iirös (d) téglamagok, melyek az említett téglák üregeibe il­leszkednek és melyek két vagy több, különböző sorokhoz tartozó tégláknak egymást födő hézagolásaiba betolatnak. elléklettel.) PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom