15313. lajstromszámú szabadalom • Pénzdarab bedobásával automatikusan működtetett bekapcsoló telefonokhoz

— 2 — úgy hogy a jelző vezeték áramköre állan­dóan zárva van és az induktor forgatásával fölliivójel adható. A második (d f) kontaktuspár a mikrofon telep áramkörébe vau iktatva, a kontaktu­sok normális viszonyok között, (ha az auto­matába pénzdarab be nem dobatott) egymás­sal nem érintkeznek és az érintkezés csak akkor megy végbe, mikor az automatába egy pénzdarab dobatik be. Tehát a kapcsolás a közönséges telefon­kapcsolással egyezik meg, vagyis a jelző áramkör mindig zárva van, a beszélgető áramkör ellenben csak akkor létesül, mikor a jelző áramkör megszakad. Az egyik (a jelző) kontaktus megszakítása és a másik (a beszélő) kontaktus egyidejű zárása a pénzdarab (vagy egy azt helyette­sítő értékjegy) bedobásával történik, ez a pénzdarab a két (c)és(f) kontaktus rúgó között foglal helyett, melyek rugalmassága olyan, hogy a pénzdarab a rugókat egymástól némileg távolíthassa ugyan, de ne annyira, hogy a két rúgó között áteshessék. Ha ugyanis az (a) pénzcsatornába egy pénzdarabot bedobunk, ez a két (c) és (f) rúgó közé esik, a rúgok által fogva tarta­tik, minek következtében a rúgók a 2. ábrán eredményes vonallal jelzett helyzetet fog­lalják el. A két (c) és (f) rúgó szétfeszítése azt idézi elő, hogy a (cl) kontaktus a (b) kartól távolodik, az (f) kontaktus ellenben a (d) karhoz közeledik, minek következté­ben a jelző áramkör megszakad, a beszél­gető áramkör ellenben záródik és addig marad zárva, míg egy alkalmas kikapcsoló berendezés a (c) kart annyira el nem tólja, hogy a (g) pénzdarab leeshessék, mely pilla­natban a (c) és (f) karok rugalmasságuk következtében a beszélgető kontaktust meg­szakítjuk és a jelzőkontaktust ismét létesítik. A pénzdarab kiváltására szolgáló beren­dezés a legkülönbözőbb módon lehet kiké­pezve, a rajzon egy rendkívül egyszerű ki­viteli módozat látható. A (b d) kontaktus­karok és (c f) rúgók alatt egy (h) rúd van vezetve, melynek a (c) rúgó előtt egy (hl) toldata van és melyet kívülről a (k) gomb i segélyével lehet működtetni. Ha ezt a (h) I rudat a (z) nyíl irányban eltoljuk, a (hl) toldatával a (c) rugóra nyomást gyakorol, a (k) gombra gyakorolt nyomásnál ezt a 2. ábrán pontozva jelzett állásba viszi és így a két (c) és (f) rúgó között a távolságot annyira nagyobbítja, hogy a pénzdarab sza­badon leeshessék. A (h) rúgó visszafelé való mozgását vagy magának a (c) karnak rúgó hatása, vagy pedig az (1) rúgó idézi elő. Nyilvános állomásokon alkalmazott auto­matáknál, melyek a beszélgetést egy bizo­nyos díj lefizetése (egy bizonyos pénzdarab bedobása) után csak egy bizonyos ideig en­gedik meg, a beszélgetési idő lejárta után a kiváltást a központ automatikusan is vé­gezheti, még pedig oly módon, hogy a (c) kontaktusrúgó mellett, mely az adott eset­ben egy lágyvas kontaktussal van ellátva, egy mágnescsévét alkalmazunk, melynek tekercselésén a központ a beszélgetési idő lejárta után áramot bocsájt át, úgy hogy a cseve vasmagja mágnessé válik és a (c) fegyverzet meghúzatik. minek következté­ben a bedobott pénzdarab, leeshetik. Ez a berendezés mint olyan ismeretes és ezért nem is ábrázoltuk. Hogy a beszélgető áramkört bizonyos ese­tekben pénzdarab bedobása nélkül lehessen létesíteni, a következő, a 4. és 5. ábrán látható berendezéshez folyamodtunk. A szekrény egyik falának belső fölületén egy (m) fémkengyel van alkalmazva, mely­nek egy kifelé nyúló hüvelye és egy ezen konczentrikus irányban áthaladó (p) csapja van. A (p) csap és (n) hüvely között (mely vezető anyagból készül és az (n) hüvellyel vezető kapcsolatban áll) egy gyűrű alakú (pl) köz van, melybe egy (s) kulcs illik pontosan. Az (n) hüvelynek egy részén meg­felelő (nl) kivágás van, melyre az (r) kon­taktus rúgó egyik vége fogódzik, de úgy, hogy sem a (p) csappal, sem az (n) híively­lyel nem lép érintkezésbe. Ez az (r) rúgó az (rl) vezeték útján a (d) karral, az (m) kengyel pedig az (ml) vezeték útján az (f) karral van kapcsolva. Ha már most az (s) kulcsot a (p) csap és I (n) hüvely közé betoljuk, a homlok föliileté-I vei az (r) rugót fogja érni, (5. ábra) és ily

Next

/
Oldalképek
Tartalom