15299. lajstromszámú szabadalom • Lefelé fordított izzófénylángzó

eserélhetőleg erősítve. A tinóm (M) nyíláson keresztül meglehetős nyomással áramló gáz; mint az a Bunsen-féle lángnál is történhetik. fúvóka módjára működve, nagy mennyiségű kiilső levegő beszívását eszközli korlátolt gázfogyasztás mellett, úgy hogy ezen berendezés a (P) süvegnél kiáradó láng nagy hevítő ereje mellett tetemes megtakarítást eredményez. A lángzó torkolatára illesztett a jelen kiviteli alaknál az (F) toldat tölcsérszerű tágulatán saját súlya által föntartott, domború íölülettel bíró gyűrű alakú (H) elosztó tányér folytán a (P) süvegből előtörő, már oldalt térített láng oly módon teriil szét (H) tányér fólületén, hogy az így keletkezett gomba alakú széles láng csúcsa (H) tányér karimáján van s az elégési gázok kénytelenek az egész készüléket körülvevő (K) köpeny tölcsérszerűen kitágult (L) része és (H) tányér közt a köpeny fal mentében fölfelé húzódni s ily módon a (D) légcsatornák falait fölhevítve, a levegő beszívását hatalmasan elősegíteni, míg az (A) lángzócső megmelegedése ki van zárva, mivel ennek csak a vége marad forró s így a gáz és levegő keringése a gondolható legkedvezőbb. A világító erőt létrehozó izzótest a (H) tányér kerületén lévő (0) oldalsó horgokra, vagy nyúlványokra oly módon függeszthető föl, hogy gomba alakú, oldalt kiszélesedő világító láng keletkezzék. Az izzótest természetesen tetszésszerinti anyagból, például a világító láng hatása alatt közvetlenül izzásba jövő ásványi anyagokból. nagy izzító képességgel bíró testek oldatával beitatott s a láng által elhamvasztott szövedékből a szokásos módon állítható elő. A lángot szükség esetén a légvonattól megvédő s (L) tölcsér torkolatára helyezett, tetszőleges alakú borítónak természetesen nyílásokkal kell ellátva lennie, hogy a levegő keringése lehetséges legyen. Ajánlatos ezeket egy, a harang közepén, a kúpalakú (E) betéttel szemben fekvő nyílás körül sugarasan elrendezni. Azonban a nyílások másféle elrendezése is lehetséges. SZABADALMI IGÉNYEK. 1 Lefelé fordított izzófény-lángzó, képezve a lefelé nyúló (A) lángzócső által, melybe gáz (B)-n át (és levegő) (D)-n át vezettetik, s alsó szabad végébe (E) lángelosztó van betolva, mely a torkolatot befödő, szitaszerűen áttört, vagy sodronyhálóból való (P) lap, valamint az utóbbi kerületéhez csatlakozó (H) tányér közvetítésével a lángnak oldalt kiszélesedő, gomba alakot kölcsönöz s kényszeríti arra, hogy a (H) tányér kerületén levő (0) horgokra függesztett izzótestet (izzóharisnyát) körüláramolva, azt izzásba hozza. 2. Az l pont alatt igényelt izzófény-lángzó kiviteli alakja, jellemezve a lángzó (B) beáramlási nyílásába helyezett finom (M) gázkiáramlási csúcs által, mely fúvóka módjára működve csekély gáz fogyasztása mellett a lég beszívását elősegíti. 3. Az 1. és 2. pontok alatt igényelt lefelé fordított izzófény lángzónái a lángzó köpenyének tölcsér alakú (L) nyílását befedő borító, mely,hogy a levegő keringése lehetséges legyen, megfelelő nyílásokkal van ellátva. (I rajzlap melléklettel.) ..LLAS A-SZVÉNYTÁKSASÁC WYOMDAJA nutl.PkSTEi.