15229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék bor és pálinka mesterséges érlelésére
bocsájtunk. Ha a kigyót egy gőzkazán gőz- i terében helyezzük el, akkor az több csőből állhat, melyek a kazánon belül vagy kívül U-csövekkel vannak egymással összekötve. Az egész készülék alkalmas csapokkal és fölszerelésekkel van ellátva. Ha a készüléket már létező lepárlókészűlékeken akarjuk alkalmazni, akkor azt az üst és a hőtőkigyó között rendezhetjük el, úgy hogy a gőzök kezeltetnek, vagy pedig a hütőkigyó kifolyási végén túl, úgy hogy a folyadék kezeltetik. Minthogy természetesen kívánatos, hogy a desztilláczió folytonos legyen, ennélfogva az üstből jövő gőzöket, vagy a hűtőkigyóból jövő folyadékot a leírt készülék hevítő kígyójába kell szivatytyúzni, minthogy az erősen fölhevített borszesz, illetve gőzeinek nyomása szükségképen nagyobb, mint az üstben, illetve a hűtőkigyóban lévő gőzöknek nyomása, mert a közönséges lepárlás említésre méltó túlnyomás nélkül megy végbe. A mellékelt rajzokon az 1. ábra egy lepárló berendezés sematikus rajza, melynél a leírt készülék az üst és a hütőkigyó között van elrendezve és ennélfogva az üstből jövő gőzök kezeltetnek jelen eljárás szerint. A II. ábra egy más elrendezésnek hasonló nézete, melynél a hűtékigyóból jövő folyadék hevítése a hütőkigyó mögött történik. Ez esetben egy második hútőkigyóról kell gondoskodni, hogy a hevítőkigyóból jövő gőzöket kondenzáljuk. (A) a közönséges szerkezetű lepárló üst mely egy kemencze fölött van elrendezve, hogy az üstöt kellőképen hevíthessük. Az üst (K) cső révén egy szivatyúval áll összeköttetésben, mely ismét a hevítő készülékkel van összekötve (C) szeleppel ellátott (B') cső segítségével; az előnyösen használt hevítő készülék, mint látható, áll a (D') tüzeléssel ellátott (D) kazánból és a szokásos fölszerelésekből. A (D) kazánban az (F) kigyócső van elrendezve, melynek beömlése a kazán alsó részének közelében van és a (B) szivattyútól jövő (B') csővel áll összeköttetésben. Az (F) kigyócső kilépési vége a kazán fölső részének közelében van elrendezve és (G) hőmérővel, valamint (H) feszmérővel van fölszerelve, melyeknek segítségével az (F) kígyóban lévő gőzök nyomása és hőmérséklete meghatározható. A (H) feszmérő mögött az (I) szelep van elrendezve és a (J) cső az (F) kigyót az (L) tartályban lévő (M) liűtőkigyóval köti össze, melyek tetszőleges ismert szerkezettel bírhatnak. A leírt készülék következőképen működik : Ha a lepárló üstöt a rendes módon megtöltjük és üzembe helyezzük, a gőzök (K) csövön át a (B) szivattyúhoz áramlanak és a (C) szelepen keresztül az (F) kígyóba szoríttatnak; a víz és a gőz a (D) kazánban magas hőmérsékleten tartatnak és az (F) kigyó, mely részben a kazán vízterében fekszik, ez által annyira fölhevül, hogy a kezelt folyadék gőzeinek hőmérséklete jóval a folyadék forrpontja fölé emelkedik. Ez által azonban az (F) kígyóban sokkal nagyobb nyomás is jön létre és ezen magas hőmérsékletet és nagy nyomást addig tartjuk fönn, a meddig ez a találmány czéljának elérésére szükségesnek mutatkozik. Minekutána a gőzök kellő időn át ezen magas nyomás atatt tartattak, az (I) csapon és a (J) csövön át az (M) kígyóba jutnak a hol kondenzálódnak és azután a szokott módon lehuzatnak. A készüléknek a II. ábrában föltűntetett módosított kiviteli alakjánál ugyanazt a berendezést használjuk, de más módon rendezzük el, a mennyiben az üst közvetlenül a hűtőkigyóval van összekötve és a lievítőkigyó a hűtőkigyónak kilépési végéhez csatlakozik úgy, hogy a kondenzált folyadék hevíttetik, nem pedig a gőzök, mint az I. ábrában föltűntetett elrendezésnél. Az (F) kígyóból kilépő gőzök kondenzálására egy második (M) kigyó szolgál. Ha bort vagy már desztillált pálinkát vagy más effélét akarunk kezelni, a II. ábrában föltűntetett készüléket használhatjuk, mi mellett az üst és az (M) hütőkigyó mellőzhető és a folyadékot valamely alkalmas tartályból vezetjük a (B) szivattyúhoz.
