15200. lajstromszámú szabadalom • Írógép

tartó alkatrész forgatható, létesíthetjük. A hajtórúgó ezen kezelése némileg kényelmetlen, miért is gondoskodtunk arról, hogy a hajtórúgó fölhúzását a gép önműködően végezze és pedig a szükséglet mértéke szerint. E czélból fölhasználhatjuk azon mozgást, melyet a keret a billentyűk lenyomása által nyer, vagy pedig fölhasználhatjuk a sokszorosító keretnek mozgásait a különböző esetekben, a midőn az működésben van, végül fölhasználhatjuk a kocsinak azon mozgását, melyet a kezelő egyén a sorok végén egy uj sor megkezdése czéljából, annak jobbra mozgatásánál neki kölcsönöz. A hajtórúgó önműködő fölhúzását a billentyűk lenyomása, vagy a sokszorosító keret mozgásai segélyével a következő gépezettelérjük el: a gép fölső lemezére az (m9) függélyes tengely van megerősítve (19. ábra), mely körül az (L24) emeltyű foroghat. Ezen (L24) emeltyű szabad végén a (T) fogasívvel van ellátva. Ezen fogas segment az (R4) fogas kerékbe kapaszkodik, mely az (mlO) tengely fölső végén van megerősítve, ezen tengely alsó vége egy a gép fölső lemezére erősített (p9) könyökben van ágyazva 21. ábra). Az (mlO) tengely egy (R5) fogaskereket is tart, mely az (R6) fogaskerékkel áll kapcsolatban. Utóbbi az (mll) hüvelyre van erősítve, mely gyönge súrlódással az (m8) tengelyen forgatható (9., 21., 21bis 24 és 24bis ábra). Az (mll) hüvely alsó végén az (R7) fogaskerékkel van ellátva (24 és 24bis ábra). Az (m8) tengelyen az (mll) hüvely alatt egy másik (ml2) hüvely van elrendezve (23. ábra), mely az (R8) kilincskereket tartja; ezen kilincskerék fölső fölületén egy kétkarú emeltyűt tart; ezen karok egyike (c9) horogalakú és az (r9) rúgó hatása alatt áll, inelj' ezen horgot az (R7) kilincskerék fogaiba szorítja (21. és 21bis ábra), a másik kai- (clO) a végén (g7) csapot tartja, mely az (R8) kerék egy nyílásán átmegy és azontúl egy kissé kiáll. (R8) kilincskerék fogaiba a (cll) kilincs kapaszkodik, melyet az (ml3) tengelytart. Ezen kilincs megakadályozza az (RÖ) kilincskeréknek visszaforgását. Az (ml2) hüvelyre erősített (d5) fog a mozgató rugó egyik végének fölvételére szolgál. Végűi egy harmadik hüvely (ml 4) (22. ábra), mely az (ml2) hüvely alatt van elhelyezve és az (m8) tengelyen szintén gyönge súrlódással forgatható az (R2) fogazott hajtó kereket tartja, mely forgását az (Rl) fogaskerékre viszi át (9., 21. 21bis, 22. 22bis ábra). Az (R2) hajtókerék kerületéhez közel és fölső fölületén a (d6) fogat tartja, melybe a hajtórúgó külső végét akasztjuk Ugyancsak az (R2) fogaskerékre van a (plO) tömb erősítve, melynek az (m8) tengely fölé néző oldala oly módon vau alakítva, hogy pályája a (g7) csapon megy keresztül. Ha a (g7) csap találkozik a (plO) tömb ezen fölületével. akkor a (c9) kar az (R7) kilincskerék fogai közül kiemelkedik és így többé nem áll annak befolyása alatt. A hajtórúgónak önműködő fölhúzása a kocsinak a kézelő által végzett jobbra mozgatása segélyével is történhetik. E czélból egy pótfogaskerék alkalmazható a kocsi hátsó része mögött, mely vele kapcsolatban van. A pótfogaskerékkel egy közös tengelyen egy másik fogaskerék van elhelyezve, mely (R4) fogaskerékre viszi át mozgását. P]zen különböző részek egymáshoz való viszonya a szükséglet szerint tetszésszerint változtatható. A fönt említett gépezet következőleg működik: Ha egy vagy több billentyűt lenyomunk, akkor ezek a (t7) rudat és a megfelelő (L10) emeltyűt leszorítják (2., 4. és 20. ábra). A megfelelő keresők tengelyei a csavarrúgójuk által lefelé mozgattatnak és az illető keresők lábait a (Dl) tárcsának síkjába mozgatják. A (t7) rúd lenyomása által az (Lll és L12) karok is lefelé fordulnak (a4) tengelyök körül. Ezen mozgás által a (c8) kapcsolóhorog, mely az (L13) kar végén van megerősítve, a (g2) csap fölé (5. ábra) vezettetik, vagyis a gép mellső oldala felé. A (g) csap ugyanazon irányban mozgat-