15176. lajstromszámú szabadalom • Kótalap fordító

kodó (L) záró kilincs van elrendezve. Ezt az f (1') rúgó tartja érintkezésben a fogas rúddal j és az (ra') tolattyú segítségével kikapcsol- I ható. A (j) csúszódarab siilyedését a (Z) ütköző határolja. Ebben a legmélyebb állásban egy az (M) tolattyúval összeköttetésben álló (m') toldalék az (Y) toldalékba ütközik, úgy hogy ez által az (L) kilincs kikapcsoltatik és a (K) rúgó az egész csuszódarabot ismét emeli. Mint már a bevezetésben említettem, a még nem használt kótalapoknak (D) karjait az (N) kampók rögzítik, a mennyiben a (P) vezetékekbe (3. ábra) vannak elhelyezve. Az (N) kampók az (U) lemezben elrendezett (W) csavarok körül foroghatnak és az (o') rúgók azokat az (0) ütközőkhöz szorítják. Ha tehát az (N) kampót az (o') rúgó ellenében működtetjük, az a (D) kart szabadon bocsájtja, mely már most spirálrúgójának befolyása alatt visszacsappan és a közbefogott kótalapot magával viszi. Az (N) kampónak ezen működtetése könynyen érthető módon megy végbe a hasonlóképen a (j) csúszódarabon megerősített (m) kilincs útján (2. ábra). Ezt az (n) rúgó állandóan legmagasabb állásában, a vízszintesben tartja. Ha tehát a csúszódarab sülyedi az (m) kilincs egymás után a különböző (N) kampókkal jut érintkezésbe, melyek ennek folytán minden egyes (D) karjukat szabadon bocsátják; ellenben a csúszódarab emelésekor a kilincs által való működtetés egyáltalában nem áll be, mert ez az (N) kampókat ez esetben egyszerűen átugorja. Hogy a szerkezet a kóták formátumától független legyen, a karokon lévő (C) szorítókat, valamint a karokat és a kikapcsoló készülékeket hordó kereteket magasan vagy alacsonyan állíthatjuk be. Erre a czélra a kótaállvány hátsó oldalán (Z2) fogasrúd van elrendezve, a kóta tartására. Alkalmas készülékek — a fölső részen (Z3) az alsó részen pedig (Z-i) lemezrúgók - szolgálnak a kótakönyvnek megtartására az állványon. A rugalmas (C) szorítót az 5. ábra nagyobb méretben tünteti föl. Ez egy kétszer hajlított aczéllemezrúgóból áll és a kötés közelében kidomborodik, úgy hogy ezen a helyen az ujjakkal összeszorítható. Itt egy szalag van körülötte csavarva, míg a két előre nyúló, egyenes szár (C') gummival van bevonva. Normális helyzetben a két szár egész hosszában egymással érintkezik, azonban a domború részre gyakorolt nyomás révén egymástól eltávolíthatók. Ily módon a szorítók a papirt biztosan megfogiák és mégis könnyen elbocsátják. Az új kótalapfordító működtetése ezek után könnyen érthető. A karok száma szerint pl. hat, ugyanannyi lapot fogunk be a hat kar szorítóiba és azután a karokat az (N) kampók alá hozzuk. Ezután megeresztjük a (K) rúgót, úgy hogy a (j) csúszódarab legmagasabb helyzetében áll. Ha már most egy lapot át akarunk fordítani a (G) emeltyűt lenyomjuk, minek folytán az (I) zárókilincs a (j) csúszódarabot egy fokkal sülyeszti. Ez által egyidejűleg a legfölsőbb (N) kampó kikapcsoltatik és az első (D) kart szabadon bocsátja, mely most lapjával a baloldalra csappan vissza. A mint a (G) emeltyűt elbocsátjuk, az (I) zárókilincs megint emelkedik, míg az (L) zárókilincs a csúszódarabot rögzíti. Ekkor a következő lapot átfordíthatjuk s így tovább mindaddig, míg az összes (D) karok vissza nem csappantak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kótalapfordító. jellemezve az által, hogy az egyes kótalapokat (C) szorítók révén megfogó (D) karokat (N) kampók spirál rúgók feszültségével szemben megtartják, míg az (N) kampókat kézzel vagy lábbal működtetett kikapcsoló készülék akképen működteti, hogy a (D) karokat egymás után elbocsátják, melyek akkor rugójuk befolyásának engedve visszacsappannak, a kótalapot magukkal viszik és ily módon átfordítják. 2. Az l. igényben jellemzett kótalapfordító kikapcsoló készüléke, jellemezve az által, hogy egy a (K) rúgó által állandóan fölfelé húzott, azonban a rögzített (1) fogasrúdba kapaszkodó (L) zárókilincs által mindenkori helyzetében megtartott (j) csúszódarab a (G) emeltyűnek min-