15166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás végtelen árúknak hengerlésére vagy hengerlésére és húzására

— 2 — is két triohengerjáratban végezzük; a rajzlapon két hengerjárat van ábrázolva, mint az a 2. és 3. ábrán látható. Az első a nagyoló, a második a kikészítő hengerlést végzi. A készre hengerelt, végtelen gyűrűt, mely egy hosszú, végtelen hurkot képez, a hengerjáratból eltávolítjuk, azután több helyen fölvágjuk, a képlékeny magot kinyomjuk, kiöblítjük vagy kihúzzuk, vagy"pedig annyira fölhevítjük, hogy megolvad és kifolyik, mi nyomás vagy szívás által is elősegíthető. Az így előállított tiregestestet még meleg állapotban egy tövis fölött kihengerelhetjük vagy a húzópadon áthuzhatjuk. Ha a munkadarabot oly gyűrű képeei, melynek magját a palásttal összefüggő bordák több részre osztjuk, mint az a 3. ábrán pontozva látható, végtermény gyanánt akkor, ha a gyűrűt ott vágjuk föl. hol ezen bordák alkalmaztatnak, egy varratnélküli üregestestet nyerünk, mely egyik vagy mindkét végén el van zárva. Ezek az üreges testek a mag eltávolítása után sűrített gázok eltartására szolgáló palaczkok vagy lövedék. palástok készítésére szolgálhatnak. Az 1., 2. és 3. ábrán látható hengerjárat segélyével oly gyűrűk is kihengerelhetők melyek az 1. ábrán látható gyűrűből oly módon származnak, hogy több. a mag anyaga által elválasztott palástot alkalmazunk. A 4, és 4a ábrán ily gyűrűknek két trió hengerjáratban történő kihengerlése van ábrázolva. Ebben az esetben a végleges formaadás előtt az egymásban fekvő csöveket egymásból ki kell húzni. 2. Ha az eredeti gyűrű magja a hengerlés közben nem marad képlékeny, mint azt az 1. alatt leirt eljárásnál föltételeztük, hanem a hengerlésnél folyékonnyá válik, mint pld. az antimon, zink, ólom és ón, az eljárás annak megfelelően, hogy kör vagy lapos keresztmetszetű gyűrű állítandó-e elő más és más. Ha a keresztmetszet kör, az eljárás lényegében az 1. alatt leirattal azonos, az eltérés csak az, hogy a mag a hengerlés irányával ellentétes irányban fog folyni. A palást és mag keresztmetszetének kisebbedése és a palást és mag meggyulása lletve az üreg nagyobbodása arányos, ép úgy mintha a mag, mint azt 1. alatt leírtuk, képlékeny volna. Lapos keresztmetszetek hengerlésénél a föltaláló régebb szabadalmában ismertetett és az 5. és 6. ábrán látható hengerjáratok használhatók. A hengerlés mag a következő módon történik: a) A körkeresztmetszetű gyűrűt a hengerjárat lapos kaliberén átvezetve akkor, ha a kaliber a gyűrű " átmérőjénél szélesebb, oly módon nyomatik össze, hogy az 5. és 6. ábrán látható alakot veszi föl. Az 5. ábrán a mag oly széles csíkká vált, hogy a palást falvastagsága a csík körül közel egyenlővé lett. Ha ezt a testet egy oly kaliberben, mely a test oldalirányú kiszélesedését meggátolja, vékonyabbra hengereljük, a mag szélessége, úgyszinte a palást oldalfalának vastagsága is változatlan marad, de az erre az irányra merőleges irányban a falvastagságok megváltoznak. Ha ezt az üreges testet földuzzasztjuk, — mi az ismert módon történik — egy oly üreges testet nyerünk, melynek két bordája van. b) Ha az 5. ábrán látható kaliber csak oly széles, hogy a mag mellett fekvő fal vastagsága tetemesen kisebbé lesz, mint a palást falvastagsága a mag föllött és alatt és ha a gyűrűt tovább hengereljük, míg a palást falvastagsága minden irányban ugyanaz nem lesz. a gyűrű földuzzasztása után egyenletes falvastagságú, bordáknélküli üreges test keletkezik. A 7—11. ábrán látni lehet, hogy alakul át egy csillag keresztmetszetű gyűrű folyós mag alkalmazása esetében bordás üreges testté. Általában tetszőleges keresztmetszetű üregestestek állíthatók elő, nevezetesen olyanok is, melyeknél két vagy több üreg fekszik egymás fölött vagy mellett és melyek kettős puskacsövek, revolverdobok stb. készítésére alkalmasak. Ha oly gyűrűket hengerlünk ki, melyek magjai a hengerlésnél megolvadnak, a folyós mag a 12. ábrán látható körfolyamot kénytelen végezni, a mag tömege onnan, hol a gyűrű a kaliberbe jút. oda hajtatik, hol a gyűrű a kalibert ismét elhagyja. A hengerlésnél a falak megvékonyodásá-