15155. lajstromszámú szabadalom • Varrógép a czipőfölsőrésznek és a talpnak összevarrására

— 3 — történik, a czérna a talp külső fölületén is fekszik, és hogy a czérna kopásnak kitéve ne legyen, a talp alsó fölületen egy hor­nyot létesítünk, melybe a czérna bele fek­szik és a mely a talpnak a fölső részre való szorítása által záratik el. Ennek szá­mos hátránya van, nevezetesen az, hogy a használt czérna hamar elkopik, a varrás fól­iázni, minthogy ekkor a részeket csak a czérnát fedő viasz tartja össze. Más hátrányt képez maga a horony, minthogy a horony létesítése sok időt igényel, ép úgy a ho­rony zárása is, azon kívül az ily czipő nem elég tartós, minthogy a czipőtalp túlságo­san hajlékonnyá lesz és kopásánál a czérna okvetlenül szabadon fekszik, tehát ugyan­csak kopásnak van alávetve. Mindezek a hátrányok elkerülvék a Good­year-féle eljárásnál, melynél a varrat csak a talp belsejében fekszik és melynél a czérna nem kophat és így a varrás sem bomolhatik föl. De ennél az eljárásnál a czipőt a varrás befejeztével ki kell fordí­tani, tehát a visszafordításnál újból kapta­fára kell verni, mi nem csak tetemes idő­veszteségeket okoz, hanem azonkívül még a czipőt is rongálja, minthogy a varrás könnyen meglazul. Mindkét eljárásánál viaszkolt czérnát kell használni, mi azt idézi elő, hogy ha a czérna megkopott és a viasz megkeményedett, a talp hajlításánál a czérna könnyen elszakad. Hogy ezek a hátrányok elkerülhetők le­gyenek és hogy erős és megbízható varrat legyen készíthető, melynél a czipőtalp elég hajlékony marad, a következőkben leírandó gépet szerkesztettem, melynél czérna he­lyett drót használható a varrásra, a varrás tűzdelő öltéssel történik, tehát a horony al­kalmazása fölösleges és a melynél azon kí­vül a czipő kifordítása sem szükséges. A variás ép úgy el van födve, mint az első sorban említett eljárás szerint készült czi­pőknél, tehát a kopásnak alá vetve nincs. A csatolt rajzokon a gép részeinek vi­szonylagos helyzete az összes ábrákon ugyanaz, kivéve a 2. ábrát, melynél a metszőkészűlék a kifelé való mozgásának végpontjában van, hogy a drót a metsző­készűlék által létesített mélyedésbe beve­zethető legyen. (A) a gépállvány, mely egy üreges osz­lopot képez (t. ábra) és a rajzon nem ábrá­zolt talapzattal van ellátva. Az (A) állvány hátsó részén egy (a) csapágy van, melybe a gép (al) hajtótengelye van ágyalva (3. ábra). Az (a) súrlódó kötés (2. ábra) az erőt az előtét tengelyről a hajtótengelyre viszi át, ez a súrlódó kötés egy meg nem rajzolt emelőrendszer segélyével működtethető és oly módon van alkalmazva, hogy a gépet kezelő munkás a gép működését mindig szabályozhassa, azon kívül pedig a gép egy bizonyos helyzeténél automatikusan kap­csolja ki. A hajtómű olyan, hogy a gép a kikapcsolódás előtt mindig a nyugalmi hely­zetébe térjen vissza. Az (al) tengely az (A) állványon kereszt­irányban nyúlik át, szabad végén egy (a3) exczenterkoronggal van ellátva és az ex­czenterkorong mögött az (a4) csapágyba (2. és 3. ábra) van ágyalva. Az(a3) exczen­ter az (A) állvány mellső részén alkalma­zott (a5) kamrában mozog, mellső fölülete pedig valamivel a függélyes tű középvo­nala mögé esik. Az (a) kamrában egy alkalmas (a7) du­gattyú van az (a6) csapágyba ágyalva. mely­nek alsó része az (a8) számra vau szerelve (3. ábra). Az (a7) dugattyú az (a3) exczen­terkoronggal alkalmas módon van kap­csolva, az (a3) exczenterkorong arra szol­gál, hogy a dugattyú a következőkben is­mertetendő czélból alkalmas függélyes irányú mozgást nyerjen. Az (a7) dugattyú fölső végén egy (a9) furat van, mely fölött az (alO) kézi kerék van elhelyezve. Ennek ten­gelyén (all) csavarmenetek vannak, me­lyekbe az (a7) dugattyú (a9) furatának csa­varmenetei fogódzanak (1. a 22. ábrát). Az (alO) kézi kerék alatt egy alkalmas (a 12) fogaskerék van elhelyezve, mely az (al3) fogasrúdba fogódzik, (1. a 3. ábrát) ezen fo­gasrúdba fogódzik az (al4) fogaskerék, mely legczélszerűbben egy levehető csapágy7 se­gélyével van az (A) állványra, illetve az (a5) kamrára szerelve, mely fogaskerék mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom