15142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés pénztekercsek előállítására
Megjelent 18i>9. évi julius hó 7-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 15142. szára. VII/c. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés pénztekercsek előállítására. B E N E DIK T J Ó Z S E F K E R E S K E D Ő IC A R L S B A D B A N. A szabadalom bejelentésének napja 1899 január hó 18-ika Hogy nagyszámú egynemű pénzdarabok utánolvasása fölöslegessé váljék, igen gyakran pénztekercsekbe szokásos azokat csomagolni, mely tekercsek eddig kézimunkával állíttattak elő. Eme tekercsek készítése nagy gyakorlatot és ügyességet igényel, sőt még a legügyesebb munkásnak sem sikerül minden pénztekercs. Azonkívül az egyes tekercsekbe csomagolandó pénzdarabok megszámlálása is bizonyos időt és ügyelmet vesz igénybe. A következőkben leírt berendezés alkalmazásával a jelzett nehézségek elkerülhetők a pénzdarabok megszámlálása pedig lényegesen siettethető. Az egyes pénzdarabokat az eljárásom szerint egyszerűen egy csőben elhelyezett, előre elkészített papírhüvelybe dobjuk, a pénzdarabok számát pedig a tekercs magasságából határozzuk meg. A csatolt rajzokon az 1., 2., 4., 5., 6. ábra a pénztekercsek előállításához szükséges berendezés metszete, illetve nézete, a 3. ábra a tekercs elkészítéséhez szükséges papírlapot, a 7. ábra egy kész tekercset ábrázol. Először is megfelelő nagyságú (a) papírdarabokat vágunk (3. ábra) melyeken két-két (b b) vonalat húzunk. Eme vonalaknak egymástól való távolsága egy bizonyos számú pénzdarabból — pld. 50 darabból álló oszlop magasságának felel meg. Az (a) papírcsíkot, mely az egyik (c) hosszanti ólén gummizva van, a csomagolandó pénzdarab átmérőjével egyenlő átmérőjű (d) csapra (2.. 4. ábra) göngyölítjük, úgy hogy a két (b) vonal önmagában záródjék. Azután az (a) papírcsík gummizott szélét ragasztjuk le, a keletkezett papírhüvelyt pedig annyira előre toljuk, hogy a (d) csap alsó vége a hozzá legközelebb eső (b) vonallal essék össze (4. ábra). A papírhüvelynek a (d) rúdon túlérő végét azután lehajlítják a rúd homlokfölűletére és a hüvelyt a (d) csappal együtt egy berendezésben helyezzük el (3. ábra), mely egy két végén nyitott, fölül az (f) tölcsérszerű garattal (1. ábra), alúl a (g) talapzattal fölszerelt (e) csőből áll. Az (e) cső hossza akkor, hogy a betolt papírhüvely a csőből ki ne álljon. (6. ábra) Ha a (d) csapot kihúzzuk, az a papírhüvely az (e) csőben fogva tartatik és az egyes pénzdarabokat csak addig kell a csőbe dobni anélkül hogy azokat megszámlálnék, míg a keletkezett oszlop magassága a két (b) vonalnak egymástól való távolságával nem lesz egyenlővé. Mint már említettük, a két