15081. lajstromszámú szabadalom • Csiráztató és aszalódob

Megjelent 1 Sí>9. évi július hó 5-én. MAGY. gg|| KIR. SZABADALMI JpijjS HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 15081. szám. IV/a. OSZTÁLY Csiráztató és aszaló dob. BERLINER ACTIENGESELLSCHAFT FÜR EISENGIESSEREI UND MASCIIINENFABR!KATION CZÉG CHARLOTTENRURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 január hó 4-ike A maiátázásnál alkalmazott eddigi doboknál (hengereknél), ha ezeket nagy (krbl. 21

/a in. átmérőjű) méretben foganatosítjuk, nem lehet teljesen egyenletes szellőztetést elérni, mivel a henger belsejében elrendezett csövek és a középső cső között lévő magtömegek megtorlódnak, ezen magtömegek ugyanis a szomszédos réteg függélyes és oldalas nyomásának hatása alatt tömöttebben fekszenek, mint a közbenső csövek alatt, a henger kerülete mentén fekvő rétegek. Ennek következtében az alsó közbenső csöveken át bevezetett levegő fölfelé vagyis a középső cső felé való áramlásában részben megakadályoztatik, úgy hogy a henger köpenye mentén fekvő malátarétegek erőssebben szellőztetnek. mint a belsők. A szokásos légelosztók sem váltak be, mivel ezek a kezelendő anyagnak a henger forgatása közben való megfordítását megakadályozzák, mi által az anyag a csiráztatásnál összecsomósodik. Ezenkívül a szellőztetés leginkább ezen csöveken keresztül és legkevésbé a kerületi csöveken át történt. Ennek következtében a hengerben jelentékeny hőmérsékleti különbözetek jöttek létre, úgy hogy a kezelt anyag a csiráztatási periódus elején és közben egyenlőtlenül fejlődött. A jelen találmány már most ezen hátrányok kiküszöbölését czélozza, a mit a csiráztató és szárító hengernek a mellékelt rajzben több foganatosítási alakban bemutatott elrendezése által érünk el. Az 1. ábra a hengernek függélyes hosszmetszete, a 2. ábra metszet az 1. ábrának (2 2) vonala szerint. a 3.. 4. és 5. ábrák ugyanily metszetek, melyek azonban a közbenső csöveknek más keresztmetszetét láttatják, a 6. ábra metszet az 1. ábrának illetve az egy másik fogan ato3Ítási alakot függélyes hosszmetszetben feltüntető 7. ábrának (6 ti) vonala szerint. A mint látható, külső csöveket egyáltalában nem alkalmazunk, hanem csak egy belső (Hi csövet és egy csoport közbenső (r) csövet (1. és 5. ábrák.) A levegő áramlásának útja a rajzban a kis nyilakkal van jelölve. A mint ezen kis nyilak mutatják, a levegő nem a legrövidebb úton áramlik a közbenső csövektől a középső csőig, a mint azt várni lehetne, hanem az egész malátatömegen eloszlik. Kísérletek azon nem várt meglepő eredményt mutatták, hogy a levegő oly sajátságos görbe vonalak irányában áram-